Английский язык - один из самых распространенных языков на Земле. Он является родным языком примерно для 400 миллионов человек, на нем говорят 750 миллионов в качестве второго языка, а 700 миллионов используют его как иностранный язык. Это официальный язык 67 стран и многих международных организаций, включая Организацию Объединенных Наций, Европейский Союз и Международный валютный фонд. Он также доминирует в мире науки, культуры и спорта и поэтому является основным „lingua franca”(язык посредничества) нашего времени.

Мы предлагаем введение в этот язык через наш двухмодульный курс составлен таким образом, чтобы как полные новички, так и новички, а также те, которые уже говорят на каком-то уровне, могли найти для себя интересную и развивающую встречу с английским языком.

Модуль для начинающих готовит студентов к A1, минимальному уровню шкалы CEFR. Более продвинутый модуль нацелен на A2, базовый уровень.

Таким образом, по завершении двух курсов изучающий язык сможет устанавливать связи, задавать вопросы и отвечать на них в простых ситуациях связанных с лексикой по наиболее важным повседневным темам.

• Установление контактов, знакомство с основами языка
• Введение в язык класса, покупки
• Выражение имущества, наши личные предметы
• Мир работы, выражение времени
• Досуг, социальная жизнь
• Место проживания
• Одежда и одевание
• Выражение симпатий и антипатий
• Еда и напитки
• Навыки и способности

• Введение и организация знаний
• Существование и способность в прошлом
• Выражение прошлых действий
• Рассказ
• Cравнение явлений, давать указания
• Действия в процессе выполнения
• Подготовка к путешествиям и другим действиям
• Туризм и гостеприимство
• Культурные различия, вежливость
• Наш жизненный опыт и планы

Наш курс доступен как в контактном, так и в онлайн формате, основан на конспекте в виде рабочей тетради из десяти уроков в каждом модуле. Курс тоже дополнен онлайн упражнениями для самоконтроля и обучающими видеоматериалами по грамматике с субтитрами, доступными на Moodle. Учебная программа, задуманная как собрание "передового опыта", следует международным подходам к преподаванию языков, в частности, коммуникативной модели преподавания языка и индуктивной логике.

Уроки развивают все языковые навыки: в большинстве случаев говорение, словарный запас, письмо, аудирование и понимание письменной речи развиваются вместе на уровне задания.

Как рабочая тетрадь, так и онлайн сборник упражнений изобилуют аудиоматериалами, намеренно записанными с участием носителей языка из Восточной Европы для создания туристического аспекта. Два теста с несколькими вариантами ответов на каждый модуль обеспечивают развивающую обратную связь о прогрессе учащегося. К каждой рабочей тетради прилагается транскрипция аудиоматериалов и таблица неправильных глаголов

Földünkön az egyik legtöbbet beszélt nyelv az angol. Mintegy 400 millió ember anyanyelve, 750 millióan beszélik második nyelvként, az idegen nyelvként használók száma eléri a 700 milliót. Hatvanhét ország, valamint számos nemzetközi szervezet, többek között az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap hivatalos nyelve. Domináns ezen kívül a tudomány, a kultúra és a sport világában, ennélfogva bátran állíthatjuk, hogy napjaink elsődleges lingua francája, azaz közvetítőnyelve.

Ebbe a nyelvbe kínálunk bevezetést kétmodulos tanfolyamunk segítségével, melynek összeállításakor azt tartottuk szem előtt, hogy mind a teljesen kezdők, mind az újrakezdők, illetve a valamilyen szinten már beszélők megtalálhassák a számukra kihívást és fejlődést jelentő találkozást az angol nyelvvel.

A kezdő modul a Központi Európai Referenciakeret skálája szerinti A1-re, vagyis minimumszintre készít fel, míg a haladóbb az A2-es ún. alapszintet tűzi ki célnak, így a két kurzus elvégzésével a nyelvtanuló képessé válik a kapcsolatteremtésre és egyszerűbb kommunikációs helyzetekben kérdések feltételére és megválaszolására, amihez a legfontosabb hétköznapi témák szókincse társul.

• Kapcsolatteremtés, a nyelv alapjainak bemutatása
• Bemutatkozás, az osztálytermi nyelv, vásárlás
• A birtoklás kifejezése, személyes tárgyaink
• A munka világa, az idő kifejezése
• Szabadidős tevékenységeink, társasági élet
• A lakóhely bemutatása
• Ruházat és öltözködés
• Tetszés és nemtetszés kifejezése
• Ételek és italok
• Képességek és készségek bemutatása

• Bevezetés és tudásrendszerezés
• Létezés és képesség a múltban
• Múltbeli cselekvések kifejezése
• Történetmesélés
• Jelenségek összehasonlítása, útbaigazítás
• Folyamatban lévő cselekmények
• Utazás és más tevékenységek előkészítése
• Turizmus és vendéglátás
• Kulturális különbségek, udvariasság
• Életélményeink és terveink

Kurzusunk kontakt és online formában is folytatható, modulonként tízleckés munkatankönyv jellegű jegyzeten alapul, melyet a Moodle rendszerben elérhető online önjavítós gyakorlófeladatok és feliratozott nyelvtani oktatóvideók egészítenek ki. A „jó gyakorlatok” gyűjteményeként fogant tananyag követi a nemzetközi nyelvtanítási törekvéseket, kifejezetten a kommunikatív nyelvtanítási modellt és az induktív logikát. Egy-egy lecke az összes nyelvi készséget fejleszti: a legtöbb esetben a feladatok szintjén együttesen valósul meg a beszéd, a szókincs, az írás, az írott és a hallott szöveg értésének fejlesztése.

Mind a munkatankönyv, mind az online feladatgyűjtemény gazdag hanganyagokban, melyeket a turisztikai vetület miatt szándékosan kelet-európai beszélőkkel rögzítettünk. A nyelvtanuló haladásáról modulonként kettő feleletválasztós teszt ad fejlesztő visszajelzést. Minden munkatankönyvet kiegészít a hanganyagok szövegátirata és a rendhagyó igék táblázata is.

A képzés a Paks II Atomerőmű létesítésén dolgozó szakembereknek az ultrahangos vizsgálatok önálló végzéséhez szükséges tudás megszerzésre nyújt általános ismereteket a roncsolásmentes anyagvizsgálatok egyik módszeréről. A képzési anyag elsajátítása alkalmassá teszi a hallgatót az ultrahangos vizsgálati technológiák, munkautasítások értelmezésére, a vizsgálati eredmények megfelelőségének értékelésére.

A tananyag hét részre tagolódik. Az első rész feladata a roncsolásmentes vizsgálatok általános ismertetése, bemutatja a roncsolásmentes anyagvizsgálatok módszereit, megismerteti a hallgatót az alkalmazandó terminológia vonatkozó szabványaival és az ilyen típusú vizsgálatok alkalmazási lehetőségeivel. Ezt követően az anyag a vizsgálatok fő lépéseinek ismertetése után röviden összefoglalja a fő, hagyományos roncsolásmentes vizuális (VT), folyadékbehatolásos (PT), mágnesezhető poros (MT), örvényáramos (ET), radiográfiai (RT) és ultrahangos (UT) vizsgálatokat. Szintén - csak röviden - ismerteti az egyéb, a roncsolásmentes módszerek közé tartozó vizsgálati módszereket. Ilyenek az infravörös thermográfia, az akusztikus emissziós vizsgálat, a tömörségvizsgálat és a nyúlásmérés. Szintén szó esik a modern, fejlett vizsgálati technikákról: valós idejű radiográfia, digitális radiográfia, fázis vezérelt, futásidő-szóródásos (TOFD) és LRUT ultrahangos vizsgálati módszerek. Az első rész a roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmasságának és korlátjainak bemutatásával zárul.

A következő rész már az ultrahangos vizsgálatok – mint roncsolásmentes vizsgálati eljárás – alapjaival foglalkozik. Az eljárás rövid bemutatása után a fizikai alapok részletes ismertetése következik. A tananyag ismerteti az ultrahang természetét, tulajdonságait és hatásait. Bemutatja a hullámok és az anyag kölcsönhatásának mechanizmusait. Részletesen ismertetésre kerül a roncsolásmentes anyagvizsgálatra használt ultrahangos vizsgáló berendezések és vizsgálófejek jellemző tulajdonságai.

A harmadik rész a vizsgálati módszereket és eszközöket mutatja be. Elsőként részletesen ismerteti a hiba kimutatásra szolgáló ultrahangos módszereket. A továbbiakban az anyag ismerteti a méret-meghatározási technikákat. A következő témakör az ultrahangos készülékek beállításával és működtetésével foglalkozik, ebben megismerhetjük a készülékek működési elvét, típusait és felépítését. Végül az ultrahangos vizsgálat további fontos eszközeinek, a vizsgálófejek, referencia blokkok és csatolóanyagok bemutatására kerül sor.

A negyedik részben a tananyag a termékismeret témakörével foglalkozik, ami elengedhetetlen a roncsolásmentes anyagvizsgálattal foglalkozók számára. Kezdve a metallurgiai alapismeretekkel, az acélgyártás eljárásaival, az anyagok mechanikai tulajdonságaival, öntészeti ismeretekkel, az alkalmazott képlékenyalakítási és forgácsolási eljárásokkal, a szükséges mechanikai tulajdonságok beállítását célzó hőkezelési eljárásokkal és az ezek során keletkező folytonossági hiányokkal. Ismertetésre kerülnek a hegesztési eljárások, a hegesztés során keletkező eltérések és azok radiográfiai indikációi. Az tananyag ezen részén belül a következő nagyobb témakör az üzemelő berendezések károsodásai (korrózió, mechanikai és termikus eredetű károsodások). Megismerjük, milyen folytonossági hiányok alakulnak ki a különböző igénybevételek hatására. A befejező rész a kompozit anyagokkal, ezek gyártásával és folytonossági hibáival foglalkozik.

A következő rész az ultrahangos vizsgálatok során alkalmazott technikák megválasztásával, valamint az indikációk elemzésével és értékelésével foglalkozik. Megismerjük a geometria, szövetszerkezet és a vizsgálati paraméterek vizsgálatra gyakorolt hatásait is. Végül átfogó képet kapunk az indikációk osztályozásáról és értékeléséről.

A hatodik részben ismertetjük az ultrahangos vizsgálatokhoz tartozó referencia dokumentumokat (hatósági szabályozások, szabályzatok, szabványok, specifikációk, vizsgálati technológiák). Az anyag ezen része mutatja be a vizsgálati technológia meghatározásának folyamatát, az eredmények rögzítésének, értékelésének és jegyzőkönyvezésének módját. Ismerteti a vizsgálószemélyzet minősítésére vonatkozó tudnivalókat és követelményeket.

Az anyag utolsó része az ausztenites korrózióálló acélok tulajdonságait, hegesztését és vizsgálatát tárgyalja. Az ausztenites, auszteno-ferrites, homogén vagy inhomogén hegesztési varratok ultrahangos vizsgálata mindig is nagy kihívást jelentett az ultrahangsugár szóródása és csillapodása miatt ezekben az anyagokban, valamint bizonyos esetekben az összetett geometria miatt az alkatrészekből adódóan.

Végül a fejezet ismerteti a TRL vizsgálófejek alkalmazását, melyek nagyban hozzájárulnak a vizsgálatok megbizhatóságának növekedéséhez az ausztenites, auszteno-ferrites, homogén vagy inhomogén hegesztési varratok ultrahangos vizsgálatánál.

A képzés a Paks II Atomerőmű létesítésén dolgozó mérnök (vagy egyéb szakirányú felsőfokú végzettségű) személyek számára nyújt általános ismereteket az ipari radiográfiáról, mint a roncsolásmentes anyagvizsgálatok egyik módszeréről. A képzési anyag elsajátítása alkalmassá teszi a hallgatót radiográfiai vizsgálati technológiák, munkautasítások értelmezésére, az elkészült felvételek képminőségi megfelelőségének értékelésére.

A tananyag hét részre tagolódik. Az első rész feladata a roncsolásmentes vizsgálatok általános ismertetése, bemutatja a roncsolásmentes anyagvizsgálatok módszereit, megismerteti a hallgatót az alkalmazandó terminológia vonatkozó szabványaival és az ilyen típusú vizsgálatok alkalmazási lehetőségeivel. Ezt követően az anyag a vizsgálatok fő lépéseinek ismertetése után röviden összefoglalja a fő, hagyományos roncsolásmentes vizuális (VT), folyadékbehatolásos (PT), mágnesezhető poros (MT), örvényáramos (ET), radiográfiai (RT) és ultrahangos (UT) vizsgálatokat. Szintén - csak röviden - ismerteti az egyéb, a roncsolásmentes módszerek közé tartozó vizsgálati módszereket. Ilyenek az infravörös thermográfia, az akusztikus emissziós vizsgálat, a tömörségvizsgálat és a nyúlásmérés. Szintén szó esik a modern, fejlett vizsgálati technikákról: valós idejű radiográfia, digitális radiográfia, fázis vezérelt, TOFD és LRUT ultrahangos vizsgálati módszerek. Az első rész a roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmasságának és korlátjainak bemutatásával zárul.

A következő rész már az ipari radiográfia – mint roncsolásmentes vizsgálati eljárás – alapjaival foglalkozik. Az eljárás céljának és a használatos mértékegységek bemutatása után a fizikai alapok részletes ismertetése következik. A tananyag ismerteti az ionizáló, ezen belül az elektromágneses röntgen- és gammasugárzások természetét, tulajdonságait és hatásait. Bemutatja a sugárzások és az anyag kölcsönhatásának mechanizmusait, a fotó elektromos abszorpciót, a klasszikus (Rayleigh) és Compton szóródást és a párkeltés jelenségét, illetve ezen hatások jelentőségét a radiográfiai képalkotás szempontjából. Ezután az anyagon áthatoló sugárzás gyengülési törvényével és az ebből származtatott úgynevezett felezőréteg-vastagság fogalmával ismerkedhetünk meg. Részletesen ismertetésre kerül a roncsolásmentes anyagvizsgálatra használt röntgensugárzás előállításának módja és a sugárzás energiaspektrumának jellemző tulajdonságai. Szintén ebben a részben kerül sor a gammasugárzás előállításának ismertetése. Ezen belül foglalkozunk a radioaktivitás megértéséhez szükséges atomfizikai alapokkal, az alfa-, béta- és gammasugárzások keletkezésével és tulajdonságaival, illetve a roncsolásmentes anyagvizsgálathoz alkalmazható radionuklidokkal (izotópokkal).

A harmadik rész a vizsgálati módszereket és eszközöket mutatja be. Elsőként részletesen ismerteti a varratvizsgálatra szolgáló radiográfiai módszereket az MSZ EN ISO 17636-1:2013 szabvány alapján, majd az öntvények vizsgálatára szolgáló radiográfiai módszerek bemutatása következik az MSZ EN 12681-1:2018 szabvány szerint. A továbbiakban az anyag ismerteti a radiográfiai felvételek jelölésére vonatkozó követelményeket, a besugárzási idő kiszámításának módszereit. A következő témakör a röntgenberendezések beállításával és működtetésével foglalkozik, ebben megismerhetjük a gépek működési elvét, típusait és felépítését. A röntgenkészülékek után a gammasugár források készülékeinek bemutatása következik. Megismerjük a sugárforrások, a sugárforrás-tartó egységek, a munkatartók, távvezérlő egységek, kivezető csövek és egyéb tartozékok felépítését, osztályba sorolásukat, típusait, illetve az ilyen készülékek ellenőrzési feladatait. Végül a radiográfiai vizsgálat további fontos eszközeinek, a filmeknek és a velük együtt alkalmazott erősítőfóliáknak a bemutatására kerül sor.

A negyedik részben a tananyag a termékismeret témakörével foglalkozik, ami elengedhetetlen a roncsolásmentes anyagvizsgálattal foglalkozók számára. Kezdve a metallurgiai alapismeretekkel, az acélgyártás eljárásaival, az anyagok mechanikai tulajdonságaival, öntészeti ismeretekkel, az alkalmazott képlékenyalakítási és forgácsolási eljárásokkal, a szükséges mechanikai tulajdonságok beállítását célzó hőkezelési eljárásokkal és az ezek során keletkező folytonossági hiányokkal. Ismertetésre kerülnek a hegesztési eljárások, a hegesztés során keletkező eltérések és azok radiográfiai indikációi. Az tananyag ezen részén belül a következő nagyobb témakör az üzemelő berendezések károsodásai (korrózió, mechanikai és termikus eredetű károsodások). Megismerjük, milyen folytonossági hiányok alakulnak ki a különböző igénybevételek hatására. A befejező rész a kompozit anyagokkal, ezek gyártásával és folytonossági hibáival foglalkozik.

A következő rész a radiográfiai anyagvizsgálat utolsó technikai részével, a filmek kidolgozásával és a képminőség kérdésével foglalkozik. Megismerjük a sötétkamrák általános berendezéseit, elrendezését és a megvilágítás követelményeit. Az anyag nagy vonalakban bemutatja az előhívás és fixálás kémiai folyamatait és az alkalmazott vegyszereket. A filmek kidolgozása történhet kézi módszerrel vagy automata berendezések segítségével. Az utóbbi esetben a film kidolgozó berendezés felhasználói beavatkozás nélkül elvégzi az exponált filmek előhívását, fixálását, vizes lemosását és szárítását a kézi kidolgozáshoz képest nagyon rövid idő (jellemzően 8 perc) alatt, stabil minőség biztosítása mellett. Bemutatásra kerülnek a filmek kidolgozása során előforduló jellemző hibák, illetve a szükséges ellenőrzések is. A továbbiakban a képminőséget alapvetően befolyásoló tényezők kerülnek ismertetésre: a geometriai életlenség, a kontraszt, a sugárzási energia és a film-fólia érintkezés hatása. Végezetül a képminőség értékelésére szolgáló eszközök, az úgynevezett képminőség-jelzők ismertetésére kerül sor.

A hatodik részben ismertetjük a radiológiai vizsgálatokhoz tartozó referencia dokumentumokat (hatósági szabályozások, szabályzatok, szabványok, specifikációk, vizsgálati technológiák). Az anyag ezen része mutatja be a vizsgálati technológia meghatározásának folyamatát, az eredmények rögzítésének, értékelésének és jegyzőkönyvezésének módját. Ismerteti a vizsgálószemélyzet minősítésére vonatkozó tudnivalókat és követelményeket. Ez a rész a dokumentumok nyomon követhetőségi követelményeivel zárul.

Az anyag utolsó része a radiográfiai anyagvizsgálat biztonsági feltételeivel, ezen belül a sugárvédelmi szempontokkal foglalkozik. Ismerteti a sugárzásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait, a különböző dózisfogalmakat és azok korlátait. A sugárvédelemnek megfelelő szintű védelmet kell biztosítania az emberek és a környezet számára anélkül, hogy hátrányosan korlátozná a sugárzás használatából származó előnyöket. A sugárvédelem alapelvei az indokoltság, az optimalizálás, valamint a dózis- és kockázat korlátozás. Bemutatásra kerülnek a megteendő sugárvédelmi intézkedések és azok alkalmazása a dolgozók és a lakosság egészségének védelme érdekében.

A képzés a Paks II Atomerőmű létesítésén dolgozó hegesztőknek, anyagvizsgálóknak és más középfokú végzettséggel rendelkező személyek számára nyújt szélesebb ismereteket a vasalapú ötvözetekről (acélok, öntöttvasak) azok speciális, mechanikai tulajdonságokat befolyásoló hőkezelő eljárásairól, az általános roncsolásos anyagvizsgálati módszereiről (szakítóvizsgálat, ütővizsgálat, keménységmérés, fárasztóvizsgálat, egyéb technológiai vizsgálatok, metallográfiai és analitikai vizsgálatok), valamint az acélok hegesztett kötéseinek teljes körű roncsolásos/mechanikai vizsgálatairól, és nem utolsó sorban a nedves és analitikai kémiai módszerekről.

A képzési modulok egymásra épülése, megalapozza azt a tudást, melyet a következő modulok használnak. Így tehát az első fő modulban, mely a „Metallográfiai vizsgálatok” címet kapta, olyan alapvető anyagtudományi alapfogalmakat (rácsszerkezet, fázis, szövetelem) és ismereteket szerezhetnek meg az érintett személyek, melyekkel a vas alapú ötvözetek szövetszerkezetét, azok átalakulási folyamatait, és hőkezelési eljárásait is könnyen megérthetik és elsajátíthatják. Az így megszerzett ismeretekkel felvértezve majd a gyakorlatban is elvégeznek olyan szövetszerkezet-vizsgálatokat, melyek az elméleti tudást kiegészítik és teljessé teszik. Az optikai mikroszkóp felépítésén túl a számítógépes képelemzés alapjait is elsajátíthatják, így manuális fázisarány meghatározást felváltva már számítógépes programmal végezhetik el mindezt. Így egy teljeskörű metallográfiai ismeretanyaggal bővül a tudásuk. A modul végére már, különböző hőkezeltségi állapottal rendelkező acélokat, öntöttvasakat is tudnak minőségileg ellenőrizni, azzal, hogy az elvégzett szövetszerkezet-vizsgálat eredményeit összehasonlítják a technológiai adatlapon szereplő paraméterek adta lehetőségekkel.  

A képzés második fő modulblokkja a „ Mechanikai vizsgálatok”, melyek a magyarországi Szabványügyi Testület honlapján keresztül elérhető elektronikus Szabványtárban szereplő, és érvényben lévő szabványokra és az általános méréstechnikai ismeretekre alapozva tanítják meg az érintett személyeket a keménységmérési módszerek (Brinell, Vickers, Rockwell, Knoop és mikro Vickers, Leab-féle keménységmérés), szakítóvizsgálatok, ütővizsgálatok, fárasztóvizsgálatok, hárompontos hajlító és technológiai vizsgálatok elvégzésére.

Az elméleti képzés ugyanannyi gyakorlati képzési idővel párosul, ahol a vizsgálatok menetét és a kapott vizsgálati eredmények kiértékelését is megtanulják a képzésben résztvevők. A második fő modulblokk foglalkozik még a hegeszthetőség kérdésével és az ehhez kapcsolódó vizsgálatokkal (hernyóvarratos keménység és ütővizsgálatok stb.), valamint a hegesztett kötések mechanikai vizsgálataival, ahol a minta kivételén van a fő hangsúly. Az itt megszerzett ismeretek és kialakult tudás, egy teljeskörű anyagvizsgálatra készíti fel az érintetteket.

A képzés utolsó két modulja a „Vegyészeti anyagvizsgálatok”, mely a nedves és analitikai kémiai módszerekkel foglalkozik. A fókusz a kémiai összetétel meghatározáson van. A bemutatott mérési módszerek (gravimetria, titrimetria, elektroanalitikai módszerek, molekulaspektroszkópia, atomspektroszkópia, kromatográfia stb.) a precíz és pontos kémiai elemzés lehetőségét adják a képzésen résztvevők számára.

Összességében, ezzel a képzéssel a vas alapú ötvözetekről megfelelő alapismereteket és azokra épített szövetszerkezet-vizsgálatokat, továbbá műszeres mechanikai anyagvizsgálatokat és kémiai elemzési módszereket sajátíthatnak el a résztvevők.

Многие считают венгерский язык одним из самых сложных для изучения языков в мире, хотя с точки зрения науки не существует такого понятия, как "сложный язык". Не случайно каждый здоровый ребенок в мире осваивает родной язык примерно за одинаковое время, независимо от того, где он родился и в какой языковой среде. 

Многие считают венгерский язык одним из самых сложных для изучения языков в мире, хотя с точки зрения науки не существует такого понятия, как "сложный язык". Не случайно каждый здоровый ребенок в мире осваивает родной язык примерно за одинаковое время, независимо от того, где он родился и в какой языковой среде.

aнглийский язык

венгерский язык

слышать один раз

слышать один раз

повторить

слышать дважды

запомнить навсегда

попытаться повторить

попросить как надо произнести правильно

увидеть слово в письменной форме

прочитать его 7890 раз

подумать обо всем, что может помочь вам вспомнить его

написать новое cлово 35348 раз

путать его с похожим словом

забыть другое слово

проверить ещё раз правописаение слова

попросить как надо произнести его правильно ещё раз

повторить его 38643 раз

запомните, пока не изучите другое похожее слово

Большинство лингвистов согласны с тем, что венгерский язык не сложный, он просто "другой"; тем более, что в отличие от более удачных языков, таких как славянские, романо-латинские или германские, у нас почти нет языкового родства. Это ни в коем случае не облегчает процесс обучения.

На нашем 45-часовом языковом курсе участники изучат основы венгерского языка и к концу курса смогут вести базовый разговор о повседневных темах.

Наша цель - помочь тем, кто хочет овладеть минимальным уровнем венгерского языка за короткое время. Мы фокусируемся на повседневном использовании языка с минимальной грамматической базой.

Этот курс предназначен для носителей русского языка, желающих изучить основы венгерского языка. Цель - дать им возможность справляться с простыми повседневными ситуациями и овладеть основами повседневного общения

Для того чтобы облегчить обучение для людей, не владеющих английским языком, мы включаем перевод всех глав на английский язык.

Каждая глава содержит наиболее часто используемые темы, которые могут помочь изучающим язык в повседневном использовании языка. Словарный запас сведен в таблицу в каждой главе, где значение венгерских слов дается на английском языке. Учащимся надо найти перевод на русский язык. К тому времени, когда они понимают значение слов и записывают их, у них уже есть первая встреча с выражением. Таким образом они лучше запоминают лексику.