A tanárképzésben szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Végzettségi szint: mesterfokozat (Magiszter, Master,) rövidítése: MA

angolul: Master of Education, rövidített jelölése: meg

2019. szeptembertől beiratkozóknak

1. osztatlan mérnöktanár_informatika szakirány

2. osztott mérnöktanár_informatika szakirány (4 félév)

3. osztott mérnöktanár_informatika szakirány (3 félév)

4. osztott mérnöktanár_informatika szakirány (2 félév, főiskolai tanári bemenet)

5. osztott mérnöktanár_informatika szakirány (4 félév, más tanári bemenet)

6. osztott mérnöktanár_informatika szakirány (4 félév, szakoktató)

7. osztott mérnöktanár_informatika szakirány (2 félév, mesterszintű bemenet)

2017. szeptembertől beiratkozók. Érvényes: 2019. augusztus 31.

 Osztott mérnöktanár informatika (4 félév)
 Osztott mérnöktanár informatika (3 félév)
 Osztott mérnöktanár informatika ((2 félév) főiskolai tanár bemenet)
 Osztott mérnöktanár informatika ((4 félév) más tanári) 
 Osztott mérnöktanár informatika ((4 félév) szakoktatói bemenet)
 Osztott mérnöktanár informatika ((2 félév) mesterszintű bemenet) 

2020-tól érvényes mintatanterv:

Mintatanterv (2020-tól érvényes)
Mintatanterv (2020-tól érvényes)

 

Mérnöktanár szakképzettségek, a szakképzettség oklevélben szereplő

magyar nyelvű megjelölése:

- Okleveles mérnöktanár gépészet-mechatronikai szakirány

- Okleveles mérnöktanár informatikai szakirány 

angol nyelvű megjelölése:

- Teacher of Engineering (Mechanical and Mechatronical Engineering)

- Teacher of Engineering (Information Technology)

Képzési terület: pedagógusképzés

A képzés célja: a műszaki és informatikai területen az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain a szakközépiskolai, szakgimnáziumi, az iskolai rendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli oktatásban, a felnőttek át- és továbbképzésében, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben az elméletigényes szakmai tantárgyak tanítására, az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a műszaki és informatikai szakképzés területén a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatokra, valamint a szakképzésben résztvevők korosztályi problémáinak, speciális nevelési feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése

A képzési idő félévekben és az összegyűjtendő kreditek száma a szakmai tanárképzés különböző formái szerint:

 

Osztott képzésben:

  1. alapszintű szakirányú végzettség után:

- 4 félév 120 kredit, amelyben az összefüggő iskolai gyakorlat 2 félév

- 3 félév 90 kredit, amelyben az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félév, az előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján

Jelentkezni lehet a műszaki és az informatikai képzési terület bármely alapképzési szakja alapján. (A gépészmérnöki és a mérnökinformatikusitól eltérő végzettség esetés kiegészítő szakmai tárgyak felvételére lesz szükség)

  1. mester szintű szakirányú végzettség után:

- 2 félév 60 kredit, szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben

  1. Korábbi tanárképzés vagy szakoktatói képzés után:

- 2 félév 60 kredit, főiskolai szintű szakmai tanári szakképzettséget követően, ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben

- 4 félév 120 kredit; egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben

- 4 félév, 120 kredit, szakoktató szakképzettség birtokában szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben

A képzések tartalmi elemei:

A mérnöktanár szakokon a szakterületi ismeretek:

Osztatlan képzésben

- a mérnöktanári szakképzettségnek megfeleltethető mérnök/informatikai alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szerinti ismeretek: 170-180 kredit;

- a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek 10 kredit;

Osztott képzésben: legalább 10 kredit

- az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;

- a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek.

A tanári felkészítés elemének kreditértéke: 100 kredit, amelyből, a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma nélkül

- a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke 28 kredit

- a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek minimális kreditértéke 12 kredit

- képzéssel párhuzamosan folyó gyakorlatok (pedagógia-pszichológia, módszertan, közösségi) minimális kreditértéke: 5 kredit

- az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó feladatok együttes kreditértéke 50 kredit, amelyből a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 40 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke legfeljebb 8 kredit; a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit.

A szakterületi tantárgyak rendszere és tartalma megegyezik a gépészmérnöki (BSc) illetve a mérnökinformatikusi (BSc) képzés tárgyaival, amellyel átfogó ismereteket szerez a gépészet és mechatronika vagy az informatika tudományterület korszerű technológiáiról, módszereiről,

eszközeiről. Ez teszi lehetővé a rövid kiegészítő, illetve a „párhuzamos” képzés végzésével a tanári (MA) mellett a mérnöki (BSc) diploma megszerzését is! A tanári felkészítést pedig a pszichológiai, pedagógiai, oktatástechnológiai, szakmódszertani, kutatás-módszertani és egyéb választható tantárgyak, valamint az összefüggő, két féléves egyéni iskolai gyakorlatok biztosítják.

Kimeneti követelmények:

Nyelvi követelmény:

A tanári mesterfokozat megszerzéséhez (kimeneti követelmény) az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) hivatalos nyelveiből legalább egy, államilag elismert középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.

A tanárképzésben megszerezhető tanári kompetenciaelemek: tudás, készségek, képességek, attitűdök (részletesen: 8/2013. (I.30.) EMMI rendelet 2. m.) területei:

  1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése

1.1. Ismeretek

A szakképzett tanár alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Tisztában van a szaktárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

1.2. Képességek

Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

1.3. Attitűdök

Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

1.4. Autonómia és felelősségvállalás

Képes feladatait a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

  1. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

2.1. Ismeretek

Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

2.2. Képességek

A végzett/szakképzett tanár képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

2.3. Attitűdök

A szakképzett tanár elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására.

2.4. Autonómia és felelősségvállalás

Képes feladatait a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben, illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

  1. A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás

3.1. Ismeretek

Ismeri az általa tanított tudományág, szakterület alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal. Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének segítésében. Ismeri a szaktárgy tantervét, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, megismerési módszereit, tananyagstruktúráját. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható, digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.

3.2. Képességek

Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására. Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására, az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken. Szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra képes.

3.3. Attitűdök

A végzett tanár elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt. Törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására.

3.4. Autonómia és felelősség vállalás

Képes feladatait a szakmódszertani és a szaktárgyi tudása területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

  1. A pedagógiai folyamat tervezése

4.1. Ismeretek

A végzett tanár ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, a nevelés és tanítás összefüggéseit.

4.2. Képességek

Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv). Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására a végzettségének megfelelő korosztály, illetve a felnőttoktatás keretében.

4.3. Attitűdök:

A szakképzett tanár fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

4.4. Autonómia és felelősségvállalás

Képes feladatait a pedagógiai folyamatok tervezése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

  1. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása

5.1. Ismeretek

A végzett tanár ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit, kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

5.2. Képességek

A szakképzett tanár képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására, és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére és kezelésére. Képes a hagyományos és digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására, az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására.

5.3. Attitűdök:

Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit, a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására, a tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására.

5.4. Autonómia és felelősségvállalás

Képes feladatait a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

  1. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése

6.1. Ismeretek

A végzett tanárnak szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.

6.2. Képességek

A szakképzett tanár képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására, a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére. Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére.

6.3. Attitűdök:

Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.

6.4. Autonómia és felelősségvállalás

Képes feladatait a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

  1. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás

7.1. Ismeretek

A végzett tanár ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való

együttműködés módjairól. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

7.2. Képességek

A szakképzett tanár képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára.

7.3. Attitűdök

A végzett tanár pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre. Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival, részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. Betartja a pedagógus pálya jogi és etikai normáit. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

7.4. Autonómia és felelősségvállalás

Képes feladatait a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

  1. Az autonómia és a felelősségvállalás

A végzett tanár önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására. A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

A végzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma:

- osztatlan képzésben:12 kredit

- osztott képzésben: 5 kredit

A szakdolgozat kreditértéke:

- osztatlan képzésben: 10 kredit

A portfólió kreditértéke:

- osztatlan képzésben: 5 kredit

- osztott (90, és120 kredites) képzésben: 10 kredit

- osztott (60 kredites képzésben: 5 kredit

Tanári záróvizsga

Záróvizsgára bocsátás feltétele:

- végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése

- a bíráló által elfogadott szakdolgozat és portfólió (osztatlan képzésben), csak portfólió (osztott képzésben)

 Abszolutórium: a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények és a szakmai gyakorlatok teljesítése és az előírt kreditek megszerzése.

A záróvizsga részei:

- portfólió bemutatása és védése

- szakdolgozat (szakterületi) védése (osztatlan képzésben)

- az előírt tárgyakból tett komplex szóbeli vizsga

A tanári portfólió

A tanári portfólió a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatását, elemzését és értékelését tartalmazza. A portfólió bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, képes a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, valamint képes szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni.

A tanári záróvizsga eredménye:

- TZV= (SZD+P+PV vagy SZDPV+PPSZMKV)

- TZV- tanári záróvizsga

- SZD- szakdolgozat

- P- portfólió

- PV – portrólió védése

- SZDPV- szakdolgozat és a portfólió védése

- PPSZMKV- pedagógia- pszichológia-szakmódszertanok komplex vizsga

 

 

 

Részletek