Sehol a világon nem létezik még egy olyan ősi és komplex rendszer, ami tisztán, változatlan formában fennmaradt a mai napig, mint a jóga.

 

A 15 órás jóga kurzusunkon ízelítőt szeretnénk adni a résztvevők számára a jóga alapjaiból, elsősorban a kezdő ászánák (jóga pózok) gyakorlása és a rendszer hátterének megismertetése útján.

 

 

Csaknem 5000 éves hagyományról beszélünk, aminek formája, a tanítási metódusa, és annak nyelvezete pontosan ugyanúgy néz ki, mint születésének idején.

 

A ma embere egy rugalmas, erőteljes mozgásformát lát maga előtt, pedig a jóga az ősi filozófiák (darsanák) negyedik ága. Célja nem a hajlékonyság megszerzése, hanem a meditáció elsajátítása és azon keresztül a megvilágosodás elérése.

Rendkívül érdekes tény, hogy több ezer éven keresztül ennek gyakorlására csak a férfiakat tartották alkalmasnak, hiszen a mély meditáció kerüli az emocionális hajlamot, sőt még a lineáris racionalizmust is.

Ennek ellenére a mai jógastúdiókban a gyakorlók száma 95 %-ban nő.

 

 

Az 1950-es években - az akkor élt legnagyobb mester - Sri Krishnamacarya - 3 tanítványa: B.K.S. Iyengar, Pattabhi Jois és Indra Devi kezdték el nyugaton és Amerikában tanítani és terjeszteni a jógát. Tanításuk olyan nagy sikerrel járt, hogy India végleg megnyitotta kapuit, és azóta több ezer irányzat milliónyi tanára adja tovább e mély filozófia végtelen bölcsességét.

A tradíció fennmaradásának egyik legvalószínűbb oka, hogy a legkülönfélébb beállítottságú emberek is magukévá tehetik a tanítást.

 

 

Azt, amit a legtöbben gondolunk a jógáról (test - és légző gyakorlatok, meditáció) Rádzsa jógának - királyi útnak nevezzük. Ekkor a gyakorló keres magának egy tanárt és leteríti matracát annak termében, és évekig gyakorolja azokat a - főként fizikai - gyakorlatokat, amiket el kell sajátítania.

 

 

A Bhakti jógában a jógik Istennek tetsző életet élnek, gyakran elvonultan kisebb-nagyobb közösségeket alkotva. Életük minden napjának minden percét a jóga etikai szabályainak betartásával élik, pontosan ügyelve arra, hogy semmilyen élőlénynek - embernek vagy állatnak - ne ártsanak, sőt azok boldogságát segítsék elő. A Krishna tudatúak is bhakti jógik, és sokan közülük sosem végeznek kifejezetten testgyakorlatokat.

 

 

A Karma jóga a cselekvés, a tettek útja, mely az okokkal a cselekedetekkel és a következményekkel foglalkozik. Mivel minden cselekedetünk következménye hatással van az elménkre és a tudatunkra, a karma jóga gyakorlói is gyakran életvitelszerűen űzik, “hivatásként” élik meg gyakorlásukat. Olyan szociális munkát vállalnak, amiben kiteljesedhetnek az emberek vagy az élőlények szolgálatában.

 

 

 

A negyedik jóga út a Gjána jóga - vagy a Tudás útja. A jóga több ezeréves történelmében felbecsülhetetlen irodalom jött létre, amivel számtalan könyvtárat meg lehetne tölteni.

A tradicionális filozófia a Védák ősi tanításaitól eredezteti önmagát, mely később Brahmanák és Áranjakák szentírásaiban teljesedtek ki. Létrejöttek India nagy eposzai: a Mahábharata és a Ramajana melyeket követték a Puránák, Sásztrák és a Jógaszútrák.

 

Kialakult a klasszikus indiai filozófia hat ága, (darshanák) melyek a második kinyilatkoztatott irodalom megszületéséhez: a Tantrák, Ágamák és a Szanhiták létrejöttéhez vezetett. Mindez azért rendkívül érdekes, mert annak ellenére, hogy létezik egy mindent átfogó hihetetlenül részletes szellemi tudomány, mégis alig tudunk róla…

A Gjána jógi feladata, hogy ezt a tudást átörökítse a ma embere számára.

 

 

Mint látható, létezik egy út. Vagy ahogy a jóga is mondja: darshana, ami inkább nézőpontot, látásmódot, szemléletet jelent. Lehet nézni Önmagunkat így is, egy olyan léleknek, aki teljes felelősséget vállal a tetteiért, az életmódjáért, mindenért, amit önmagának vagy a külvilágnak „okoz”. Ezt a felelősségteljes ÉLETET csak és kizárólag egy nagyon precíz gyakorlással lehet elérni és fenntartani, amikor is minden reggel leterítjük a saját matracunkat vagy meditációs párnánkat és nem törődve az állandóan felmerülő vég nélküli nehézségekkel, újra- és újra elvégezzük aktuális gyakorlatainkat hűen a jóga egyik legszebb mondásához:

 

„Nem az a fontos, hogy elérd a lábujjadat, hanem az, hogy mit tanulsz közben”

 

Lombos Melinda

okleveles Iyengar jóga és pilates oktató