A 2022/2023-as felvételi eljárás során Egyetemünk eltörli a minimumponthatárt és nem szükséges emelt szintű érettségi sem.
1. A tanárképzésben szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése
- Végzettségi szint: mesterfokozat (Magiszter, Master,) rövidítése: MA
- angolul: Master of Education, rövidített jelölése: MEd
2022. szeptembertől beiratkozóknak:
2. Osztott mérnöktanár - Gépészet-mechatronika, informatika, műszaki-gazdasági specializáció
3. Osztott mérnöktanár - Gépészet-mechatronikai specializáció
4. Osztott mérnöktanár - Gépészet-mechatronikai specializáció
5. Osztott mérnöktanár – Gépészet-mechatronikai specializáció
6. Osztott mérnöktanár – Gépészet-mechatronika specializáció
7. Osztott mérnöktanár – Gépészet-mechatronika és informatika specializáció
_4. Osztott mérnöktanár - Informatika specializáció
_5. Osztott mérnöktanár - Informatika specializáció
_6. Osztott mérnöktanár - Informatika specializáció
Teacher of Engineering (Divided Training)
1. Tanár_Mérnöktanár_mintatanterv_TK_2022
2020. szeptembertől beiratkozóknak:
2. Osztott mérnöktanár – gépészet-mechatronika, informatika, műszaki-gazdasági specializáció
3. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronikai specializáció
4. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronikai specializáció
5. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronikai specializáció
6. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronika specializáció
7. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronika és informatika specializáció
4. Osztott mérnöktanár - informatika specializáció
5. Osztott mérnöktanár - informatika specializáció
6. Osztott mérnöktanár - informatika specializáció
Mérnöktanár mintatanterv 2020. szeptembertől beiratkozóknak
2019. szeptembertől beiratkozóknak
1. osztatlan mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány
2. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (4 félév)
3. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (3 félév)
4. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (2 félév, főiskolai tanári bemenet)
5. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (4 félév, más tanári bemenet)
6. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (4 félév, szakoktató)
7. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (2 félév, mesterszintű bemenet)
2017. szeptembertől beiratkozók. Érvényes: 2019. augusztus 31.
Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika szakirány (4 félvév)
Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika szakirány (3 félév)
Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika (2 félév (főiskolai tanár bemenet )
Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika (4 féléves, más tanári bemenet)
Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika (4 félév, szakoktató)
Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika (2 félév, mesterszint bemenet)
2. Mérnöktanár szakképzettségek
- a szakképzettség oklevélben szereplő magyar nyelvű megjelölése:
- Okleveles mérnöktanár gépészet-mechatronikai specializáció
- Okleveles mérnöktanár informatikai specializáció
- Okleveles mérnöktanár műszaki-gazdasági specializáció
- angol nyelvű megjelölése:
- Teacher of Engineering (Mechanical and Mechatronical Engineering)
- Teacher of Engineering (Information Technology)
- Teacher of Engineering (Engineering and Economics)
3. Képzési terület
- pedagógusképzés
4. A képzés célja
Műszaki és informatikai területen az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain a szakközépiskolai, szakgimnáziumi, az iskolai rendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli oktatásban, a felnőttek át- és továbbképzésében, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben az elméletigényes szakmai tantárgyak tanítása. Az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a műszaki és informatikai szakképzés területén a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatokra, valamint a szakképzésben résztvevők korosztályi problémáinak, speciális nevelési feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.
5. A képzési idő
Félévekben és az összegyűjtendő kreditek száma a szakmai tanárképzés különböző formái szerint:
- Osztott képzésben alapszintű szakirányú végzettség után 4 félév 120 kredit, amelyben az összefüggő iskolai gyakorlat 2 félév
- 3 félév 90 kredit, amelyben az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félév, az előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján. Jelentkezni lehet a műszaki és az informatikai képzési terület bármely alapképzési szakja alapján. (A gépészmérnöki és a mérnökinformatikusitól eltérő végzettség esetés kiegészítő szakmai tárgyak felvételére lesz szükség)
- Mester szintű szakirányú végzettség után 2 félév 60 kredit, szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben
- Korábbi tanárképzés vagy szakoktatói képzés után 2 félév 60 kredit, főiskolai szintű szakmai tanári szakképzettséget követően, ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben
- 4 félév 120 kredit; egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben
- 4 félév, 120 kredit, szakoktató szakképzettség birtokában szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben
Figyelem! A felvételi jelentkezés során megjelölt 2 féléves / 4 féléves képzési idő a jelentkező alapvégzettségei (és igazolásul beküldött dokumentumai) függvényében módosulhat, a képző intézmény ezt a felvételi határozatban a jelentkező számára jelzi!
6. A képzések tartalmi elemei
A mérnöktanár szakokon a szakterületi ismeretek:
- Osztatlan képzésben
- a mérnöktanári szakképzettségnek megfeleltethető mérnök/informatikai alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szerinti ismeretek: 170-180 kredit;
- a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek 10 kredit;
- Osztott képzésben: legalább 10 kredit
- az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;
- a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek.
7. A tanári felkészítés elemének kreditértéke
100 kredit, amelyből, a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma nélkül
- a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke 28 kredit
- a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek minimális kreditértéke 12 kredit
- képzéssel párhuzamosan folyó gyakorlatok (pedagógia-pszichológia, módszertan, közösségi) minimális kreditértéke: 5 kredit
- az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó feladatok együttes kreditértéke 50 kredit, amelyből a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 40 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke legfeljebb 8 kredit; a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit.
A szakterületi tantárgyak rendszere és tartalma megegyezik a gépészmérnöki (BSc) illetve a mérnökinformatikusi (BSc) képzés tárgyaival, amellyel átfogó ismereteket szerez a gépészet és mechatronika vagy az informatika tudományterület korszerű technológiáiról, módszereiről, eszközeiről. Ez teszi lehetővé a rövid kiegészítő, illetve a „párhuzamos” képzés végzésével a tanári (MA) mellett a mérnöki (BSc) diploma megszerzését is! A tanári felkészítést pedig a pszichológiai, pedagógiai, oktatástechnológiai, szakmódszertani, kutatás-módszertani és egyéb választható tantárgyak, valamint az összefüggő, két féléves egyéni iskolai gyakorlatok biztosítják.
8. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése
A tanárképzésben megszerezhető tanári kompetenciaelemek: tudás, készségek, képességek, attitűdök (részletesen: 8/2013. (I.30.) EMMI rendelet 2. m.) területei:
- Ismeretek
- A szakképzett tanár alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Tisztában van a szaktárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.
- Képességek
- Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.
- Attitűdök
- Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.
- Autonómia és felelősségvállalás
- Képes feladatait a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.
9. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése
- Ismeretek
- Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.
- Képességek
- A végzett/szakképzett tanár képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.
- Attitűdök
- A szakképzett tanár elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására.
- Autonómia és felelősségvállalás
- Képes feladatait a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben, illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.
10. A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás
- Ismeretek
- Ismeri az általa tanított tudományág, szakterület alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal. Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének segítésében. Ismeri a szaktárgy tantervét, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, megismerési módszereit, tananyagstruktúráját. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható, digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.
- Képességek
- Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására. Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására, az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken. Szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra képes.
- Attitűdök
- A végzett tanár elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt. Törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására.
- Autonómia és felelősség vállalás
- Képes feladatait a szakmódszertani és a szaktárgyi tudása területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.
11. A pedagógiai folyamat tervezése
-
- Ismeretek
- A végzett tanár ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, a nevelés és tanítás összefüggéseit.
- Képességek
- Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv). Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására a végzettségének megfelelő korosztály, illetve a felnőttoktatás keretében.
- Attitűdök:
- A szakképzett tanár fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).
- Autonómia és felelősségvállalás:
- Képes feladatait a pedagógiai folyamatok tervezése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.
- Ismeretek
12. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása
-
- Ismeretek
- A végzett tanár ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit, kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.
- Képességek
- A szakképzett tanár képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására, és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére és kezelésére. Képes a hagyományos és digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására, az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására.
- Attitűdök:
- Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit, a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására, a tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására.
- Autonómia és felelősségvállalás
- Képes feladatait a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.
- Ismeretek
13. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése
- Ismeretek
- A végzett tanárnak szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.
- Képességek
- A szakképzett tanár képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására, a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére. Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére.
- Attitűdök:
- Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.
- Autonómia és felelősségvállalás
- Képes feladatait a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.
14. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás
- Ismeretek
- A végzett tanár ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.
- Képességek
- A szakképzett tanár képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára.
- Attitűdök
- A végzett tanár pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre. Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival, részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. Betartja a pedagógus pálya jogi és etikai normáit. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.
- Autonómia és felelősségvállalás
- Képes feladatait a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.
15. Az autonómia és a felelősségvállalás
A végzett tanár önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására. A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.
A végzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.
16. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma
- osztatlan képzésben:12 kredit
- osztott képzésben: 5 kredit
17. A szakdolgozat kreditértéke
- osztatlan képzésben: 10 kredit
18. A portfólió kreditértéke
- osztatlan képzésben: 5 kredit
- osztott (90, és120 kredites) képzésben: 10 kredit
- osztott (60 kredites képzésben: 5 kredit
19. Tanári záróvizsga
- Záróvizsgára bocsátás feltétele:
- végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése
- a bíráló által elfogadott szakdolgozat és portfólió (osztatlan képzésben), csak portfólió (osztott képzésben)
- Abszolutórium: a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények és a szakmai gyakorlatok teljesítése és az előírt kreditek megszerzése.
- A záróvizsga részei:
- portfólió bemutatása és védése
- szakdolgozat (szakterületi) védése (osztatlan képzésben)
- az előírt tárgyakból tett komplex szóbeli vizsga
20. A tanári portfólió
A tanári portfólió a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatását, elemzését és értékelését tartalmazza. A portfólió bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, képes a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, valamint képes szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni.
21. A tanári záróvizsga eredménye
- TZV= (SZD+P+PV vagy SZDPV+PPSZMKV)
- TZV- tanári záróvizsga
- SZD- szakdolgozat
- P- portfólió
- PV – portfólió védése
- SZDPV- szakdolgozat és a portfólió védése
- PPSZMKV- pedagógia- pszichológia-szakmódszertanok komplex vizsga