A 2022/2023-as felvételi eljárás során Egyetemünk eltörli a minimumponthatárt és nem szükséges emelt szintű érettségi sem.

 

1. A tanárképzésben szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése 

  • Végzettségi szint: mesterfokozat (Magiszter, Master,) rövidítése: MA
  • angolul: Master of Education, rövidített jelölése: MEd

  

 

2022. szeptembertől beiratkozóknak: 

 

  2. Osztott mérnöktanár - Gépészet-mechatronika, informatika, műszaki-gazdasági specializáció

  3. Osztott mérnöktanár - Gépészet-mechatronikai specializáció

  4. Osztott mérnöktanár - Gépészet-mechatronikai specializáció

  5. Osztott mérnöktanár – Gépészet-mechatronikai specializáció

  6. Osztott mérnöktanár – Gépészet-mechatronika specializáció

  7. Osztott mérnöktanár – Gépészet-mechatronika és informatika specializáció

  _4. Osztott mérnöktanár -  Informatika specializáció

  _5. Osztott mérnöktanár -  Informatika specializáció

  _6. Osztott mérnöktanár - Informatika specializáció

  Teacher of Engineering (Divided Training)

 

1. Tanár_Mérnöktanár_mintatanterv_TK_2022

 

 

2020. szeptembertől beiratkozóknak:

 

  2. Osztott mérnöktanár – gépészet-mechatronika, informatika, műszaki-gazdasági specializáció

 3. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronikai specializáció

4. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronikai specializáció

5. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronikai specializáció

6. Osztott mérnöktanár - gépészet-mechatronika specializáció

7. Osztott mérnöktanár -  gépészet-mechatronika és informatika specializáció

 4. Osztott mérnöktanár -  informatika specializáció

 5. Osztott mérnöktanár - informatika specializáció

6. Osztott mérnöktanár - informatika specializáció

Teacher of Engineering Major

 

Mérnöktanár mintatanterv 2020. szeptembertől beiratkozóknak

 

2019. szeptembertől beiratkozóknak

 

1. osztatlan mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány

2. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (4 félév)

3. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (3 félév)

4. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (2 félév, főiskolai tanári bemenet)

5. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (4 félév, más tanári bemenet)

6. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (4 félév, szakoktató)

7. osztott mérnöktanár_gépészet mechatronika szakirány (2 félév, mesterszintű bemenet)

 

2017. szeptembertől beiratkozók. Érvényes: 2019. augusztus 31.

 

 Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika szakirány (4 félvév)
 Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika szakirány (3 félév)
 Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika (2 félév (főiskolai tanár bemenet )
 Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika (4 féléves, más tanári bemenet)
 Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika (4 félév, szakoktató) 
 Osztott mérnöktanár gépészet-mechatronika (2 félév, mesterszint bemenet)

 

2. Mérnöktanár szakképzettségek 

  • a szakképzettség oklevélben szereplő magyar nyelvű megjelölése:
  • Okleveles mérnöktanár gépészet-mechatronikai specializáció
  • Okleveles mérnöktanár informatikai specializáció
  • Okleveles mérnöktanár műszaki-gazdasági specializáció 
  • angol nyelvű megjelölése:
  • Teacher of Engineering (Mechanical and Mechatronical Engineering)
  • Teacher of Engineering (Information Technology)
  • Teacher of Engineering (Engineering and Economics)

 

 

 3. Képzési terület 

  • pedagógusképzés

 

 

 4. A képzés célja 

Műszaki és informatikai területen az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszainak évfolyamain a szakközépiskolai, szakgimnáziumi, az iskolai rendszerű, illetve az iskolarendszeren kívüli oktatásban, a felnőttek át- és továbbképzésében, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzésekben az elméletigényes szakmai tantárgyak tanítása. Az iskola pedagógiai feladatainak végzésére, a műszaki és informatikai szakképzés területén a pedagógiai kutatási, tervezési, fejlesztési feladatokra, valamint a szakképzésben résztvevők korosztályi problémáinak, speciális nevelési feladatainak ellátására képes tanárok képzése, továbbá a tanulmányaik doktori képzésben való folytatására történő felkészítése.

 

 

 5. A képzési idő 

Félévekben és az összegyűjtendő kreditek száma a szakmai tanárképzés különböző formái szerint: 

  • Osztott képzésben alapszintű szakirányú végzettség után 4 félév 120 kredit, amelyben az összefüggő iskolai gyakorlat 2 félév
  • 3 félév 90 kredit, amelyben az egyéni összefüggő iskolai gyakorlat 1 félév, az előzetesen megszerzett köznevelési munkatapasztalat elismerése alapján. Jelentkezni lehet a műszaki és az informatikai képzési terület bármely alapképzési szakja alapján. (A gépészmérnöki és a mérnökinformatikusitól eltérő végzettség esetés kiegészítő szakmai tárgyak felvételére lesz szükség)
  • Mester szintű szakirányú végzettség után 2 félév 60 kredit, szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben
  • Korábbi tanárképzés vagy szakoktatói képzés után 2 félév 60 kredit, főiskolai szintű szakmai tanári szakképzettséget követően, ugyanazon a szakterületen a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben
  • 4 félév 120 kredit; egyetemi szintű vagy főiskolai szintű, illetve a mesterfokozatú tanári szakképzettséget követően, újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben
  • 4 félév, 120 kredit, szakoktató szakképzettség birtokában szakmai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben

 

Figyelem! A felvételi jelentkezés során megjelölt 2 féléves / 4 féléves képzési idő a jelentkező alapvégzettségei (és igazolásul beküldött dokumentumai) függvényében módosulhat, a képző intézmény ezt a felvételi határozatban a jelentkező számára jelzi!

 

 

 6. A képzések tartalmi elemei 

A mérnöktanár szakokon a szakterületi ismeretek:

  • Osztatlan képzésben
  • a mérnöktanári szakképzettségnek megfeleltethető mérnök/informatikai alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szerinti ismeretek: 170-180 kredit;
  • a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek 10 kredit;

 

  • Osztott képzésben: legalább 10 kredit
  • az alapképzésben megszerzett szakterületi ismereteket bővítő ismeretek;
  • a szakmai képzés Nemzeti alaptanterven alapuló kerettantervei szerinti a szakmai orientációs, a szakmai alapozó, illetve a szakképesítést nyújtó szaktárgyak tanításához kapcsolódó szakmacsoportos szakterületi ismeretek.

 

 

 7. A tanári felkészítés elemének kreditértéke 

100 kredit, amelyből, a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma nélkül

  • a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke 28 kredit
  • a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek minimális kreditértéke 12 kredit
  • képzéssel párhuzamosan folyó gyakorlatok (pedagógia-pszichológia, módszertan, közösségi) minimális kreditértéke: 5 kredit
  • az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz kapcsolódó feladatok együttes kreditértéke 50 kredit, amelyből a köznevelési intézményben, felnőttképzést folytató intézményben megszervezett gyakorlat kreditértéke 40 kredit, az összefüggő egyéni iskolai gyakorlathoz közvetlenül kapcsolódó feladatok kreditértéke legfeljebb 8 kredit; a portfólió minimális kreditértéke 2 kredit.

 

A szakterületi tantárgyak rendszere és tartalma megegyezik a gépészmérnöki (BSc) illetve a mérnökinformatikusi (BSc) képzés tárgyaival, amellyel átfogó ismereteket szerez a gépészet és mechatronika vagy az informatika tudományterület korszerű technológiáiról, módszereiről, eszközeiről. Ez teszi lehetővé a rövid kiegészítő, illetve a „párhuzamos” képzés végzésével a tanári (MA) mellett a mérnöki (BSc) diploma megszerzését is! A tanári felkészítést pedig a pszichológiai, pedagógiai, oktatástechnológiai, szakmódszertani, kutatás-módszertani és egyéb választható tantárgyak, valamint az összefüggő, két féléves egyéni iskolai gyakorlatok biztosítják.

 

 

8. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése 

A tanárképzésben megszerezhető tanári kompetenciaelemek: tudás, készségek, képességek, attitűdök (részletesen: 8/2013. (I.30.) EMMI rendelet 2. m.) területei:

  • Ismeretek
    • A szakképzett tanár alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Tisztában van a szaktárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.

 

  • Képességek
    • Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

 

  • Attitűdök
    • Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

 

  •  Autonómia és felelősségvállalás
    • Képes feladatait a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

 

 

9. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 

  • Ismeretek
    • Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

 

  • Képességek
    • A végzett/szakképzett tanár képes olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

 

  • Attitűdök
    • A szakképzett tanár elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására.

 

  •  Autonómia és felelősségvállalás
    • Képes feladatait a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben, illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

 

 

10. A szakmódszertani és a szaktárgyi tudás 

  • Ismeretek
    • Ismeri az általa tanított tudományág, szakterület alapjait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal. Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait, a tanulók személyiségfejlődésének segítésében. Ismeri a szaktárgy tantervét, valamint a tantárgy tanulási sajátosságait, megismerési módszereit, tananyagstruktúráját. Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható, digitális tankönyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.

 

  • Képességek
    • Képes a szaktudományi, továbbá az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására. Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásának hatékony integrálására, az alkotó információ- és könyvtárhasználatra és az információ-kommunikációs technológia használatára. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken. Szaktárgyi felkészültségével kapcsolatban önreflexióra és önkorrekcióra képes.

 

  • Attitűdök
    • A végzett tanár elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt. Törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására.

 

  • Autonómia és felelősség vállalás
    • Képes feladatait a szakmódszertani és a szaktárgyi tudása területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

 

 

11. A pedagógiai folyamat tervezése 

    • Ismeretek
      • A végzett tanár ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tananyag-kiválasztás és a rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, a nevelés és tanítás összefüggéseit.

     

    • Képességek
      • Az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora, az elsajátítandó tudás sajátosságai, a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet közötti összhang megteremtésével képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv). Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására a végzettségének megfelelő korosztály, illetve a felnőttoktatás keretében.

     

    • Attitűdök:
      • A szakképzett tanár fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális felkészültség).

     

    • Autonómia és felelősségvállalás:
      • Képes feladatait a pedagógiai folyamatok tervezése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

     

12. A tanulás támogatása, szervezése és irányítása 

    • Ismeretek
      • A végzett tanár ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit, kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét.

     

    • Képességek
      • A szakképzett tanár képes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiákhoz a motivációt, a differenciálást, a tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására, illetve megvalósítására, és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés, a figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére és kezelésére. Képes a hagyományos és digitális tananyagok hatékony, szakszerű alkalmazására, az egész életen át tartó tanulás képesség-rendszerének megalapozására.

     

    • Attitűdök:
      • Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit, a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására, a tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására.

     

    • Autonómia és felelősségvállalás
      • Képes feladatait a tanulás támogatása, szervezése és irányítása területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

     

 

13. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése 

  • Ismeretek
    • A végzett tanárnak szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.

 

  • Képességek
    • A szakképzett tanár képes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák, módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására, a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére. Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére.

 

  • Attitűdök:
    • Reálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett a tanulást támogató értékelés mellett.

 

  • Autonómia és felelősségvállalás
    • Képes feladatait a pedagógiai folyamatok és a tanulók értékelése területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

 

 

14. A kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás 

  • Ismeretek
    • A végzett tanár ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

 

  • Képességek
    • A szakképzett tanár képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kutatás, fejlesztés, valamint innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek használatára.

 

  • Attitűdök
    • A végzett tanár pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre. Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival, részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. Betartja a pedagógus pálya jogi és etikai normáit. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.

 

  • Autonómia és felelősségvállalás
    • Képes feladatait a kommunikáció, a szakmai együttműködés és a pályaidentitás területén az egyetemi oktatók (pedagógia-pszichológia, szakmódszertan), valamint a szakképzésben illetve a felnőttképzésben közreműködő mentortanár szakmai támogatása mellett önállóan megoldani.

 

 

15. Az autonómia és a felelősségvállalás 

A végzett tanár önállóan képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására. A szakmáját és a szaktárgyainak megfelelő tudományterületeket megalapozó nézeteket felelősséggel vállalja. Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

A végzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban.

 

 

16. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális száma 

  • osztatlan képzésben:12 kredit
  • osztott képzésben: 5 kredit

 

 

17. A szakdolgozat kreditértéke 

  • osztatlan képzésben: 10 kredit

 

 

 18. A portfólió kreditértéke 

  • osztatlan képzésben: 5 kredit
  • osztott (90, és120 kredites) képzésben: 10 kredit
  • osztott (60 kredites képzésben: 5 kredit

 

 

 19. Tanári záróvizsga 

  • Záróvizsgára bocsátás feltétele:
  • végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése
  • a bíráló által elfogadott szakdolgozat és portfólió (osztatlan képzésben), csak portfólió (osztott képzésben)
  • Abszolutórium: a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények és a szakmai gyakorlatok teljesítése és az előírt kreditek megszerzése.

 

  • A záróvizsga részei:
  • portfólió bemutatása és védése
  • szakdolgozat (szakterületi) védése (osztatlan képzésben)
  • az előírt tárgyakból tett komplex szóbeli vizsga

 

 

 20. A tanári portfólió 

A tanári portfólió a szakmai gyakorlatokat is bemutató és feldolgozó, a tanárjelölt felkészülését, saját fejlődését értékelő dokumentumgyűjtemény, amely a tapasztalatok neveléstudományi szempontú, tudományos alaposságú bemutatását, elemzését és értékelését tartalmazza. A portfólió bizonyítja, hogy a hallgató képes önreflexióra, képes a képzés különböző területein elsajátított tudását integrálni és alkalmazni, a munkája szempontjából meghatározó tudományos, valamint képes szakirodalmi eredményeket, továbbá a tanítás vagy a pedagógiai feladat eredményességét értékelni.

 

 

21. A tanári záróvizsga eredménye 

  • TZV= (SZD+P+PV vagy SZDPV+PPSZMKV)
  • TZV- tanári záróvizsga
  • SZD- szakdolgozat
  • P- portfólió
  • PV – portfólió védése
  • SZDPV- szakdolgozat és a portfólió védése
  • PPSZMKV- pedagógia- pszichológia-szakmódszertanok komplex vizsga