A paksi blokkok létesítésének a jogi kereteit és hátterét a magyar és az orosz fél között megkötött EPC (Engineering, Procurement and Construction) szerződés teremti meg. Ennek ismertetését követően bemutatásra kerül a létesítés pénzügyi lebonyolításának eljárása, majd ezt követi a létesítés fázisainak ismertetése. Az első fázis az előkészületeket foglalja magában és a létesítési engedély megszerzésével zárul. A második fázis részei a következők: az előkészítés folytatása, a kivitelezés, azaz a helyszíni szerelés, majd az üzembe helyezés. Ez a fázis az üzemeltetési engedély megszerzésével zárul. |
Részletes bemutatásra kerül a hatósági szabályozási környezet és az ez alapján felépülő engedélyezési folyamat. Kiemelten foglalkozik a képzés az engedélyezési eljárás egyik fontos elemével, a Létesítési Engedély Kérelemmel (LEK), annak elemeivel, egyebek mellett az atomerőmű biztonságának kérdéseit bemutató és a készülő létesítmény nukleáris biztonságát igazoló Előzetes Biztonsági Jelentéssel. A LEK felépítésének vázlata látható az ábrán. |
A képzés külön része foglalkozik a hatósági szabályozás rendszerével. Ez a rész az atomenergia békés célú alkalmazásának nemzetközi szabályozásából, azaz a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerepéből és tevékenységéből indul ki és vezeti le a hazai nukleáris szabályozás rendszerét. Ismertetésre kerül az Atomtörvény, a vonatkozó kormányrendeletek és az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) komplett rendszere és egymáshoz való viszonya. Az NBSZ azon kötetei, amelyek különösen fontosok új atomerőmű létesítésekor, mint az 1. kötet, a 2. kötet és a 3a. kötet, részletesen kerülnek bemutatásra. Ugyancsak része a képzésnek az NBSZ kötetek alkalmazását segítő, de joghatállyal nem bíró hatósági útmutatók, továbbá a hatósági joggyakorlat bemutatása. |
Jelentős fejezete ennek a képzési modulnak az integrált irányítási rendszer bemutatása és annak alkalmazása az atomerőmű létesítése idején. Ismertetésre kerül az irányítási rendszer (a nukleáris minőségügyi rendszer) fejlődése, amit az ábra mutat, továbbá ennek nemzetközi és hazai vetülete. |
Bemutatásra kerülnek a létesítési folyamat közreműködői, egymáshoz fűződő viszonyuk és a vonatkozó irányítási kérdések. Különös figyelmet fordít a képzés a biztonsági kultúra ismertetésére, ami nukleáris létesítmény esetében elsődleges fontosságú kérdés. Az NBSZ úgy fogalmaz, hogy a biztonsági kultúra a szervezetekben, valamint az egyénekben meglévő azon jellemző vonások és viselkedésmódok összessége, amely biztosítja a biztonsággal kapcsolatos kérdések abszolút elsőbbségét és jelentőségüknek megfelelő kezelését. Bemutatásra kerül a biztonsági kultúra kiépítése és kezelése a Paks II Atomerőműben. Az irányítási rendszerrel kapcsolatos blokk a konfigurációkezelés ismertetésével zárul, ami azt biztosítja, hogy a folyamatok során azonosított valamennyi követelmény, keletkező műszaki dokumentum, információ teljessége és érvényessége, valamint a megvalósuló létesítmény fizikai állapota összhangban legyenek, azok első előállítása és minden változása, a kapcsolódó műszaki döntések visszakereshető módon dokumentáltak legyenek, és így megbízható alapot biztosítsanak az atomerőmű üzemeltetéséhez és a későbbi életciklusszakaszaihoz. |
A képzési modul befejező részében több biztonságtechnikai, illetve nukleáris biztonsági témakör kerül ismertetésre. Bevezetésként az alapvető sugárvédelmi intézkedések, majd a sugárvédelmi szabályozás nemzetközi és hazai rendszere kerül bemutatásra. Részletesen foglalkozik a képzés a radioaktív hulladékok aktivitás szerinti osztályozásának és kezelésének a kérdésével. Példákon keresztül mutatja be a folyékony, a szilárd és a légnemű radioaktív hulladékok gyűjtését, kezelését és tárolását. |
Külön rész tárgyalja a kiégett fűtőelemek kezelését, úgymint a reaktorközeli tárolást (pihentető medence) és az átmeneti tárolást. Ismertetésre kerül az atomerőművet üzemeltető országokban jobban elterjedt száraz tárolási rendszer két változata: a tárolócsöves és a konténeres tárolási rendszer. Az üzemelő paksi atomerőműben a kiégett fűtőelemek tárolócsöves átmeneti tárolási rendszerét építették ki és alkalmazzák. Ennek jellemzője, hogy egy tárolócsőben jellemzően egy kiégett fűtőelemet helyeznek el, a tárolócsövet lezárják, belső terét inert gázzal töltik fel, és a tárolócsöveket fogadó építményen keresztül természetes cirkulációval áramoltatott levegő biztosítja a remanens hőelvitelét a tárolócsövek külső felületének hűtésén keresztül. Az átmeneti tároló látható a képen. |
A képzési anyag ezen része a nukleáris környezetvédelmi szabályozással zárul, ami bemutatja a kibocsátási határértékeket, valamint a környezet ellenőrzés rendszerét.