A kényelmesebb, korszerűbb, gyorsabb, környezetkímélőbb ügyintézés módja az elektronikus ügyintézés. A Neptun Kérvénykezelő modul az egyetem szolgáltatása, mellyel a hallgatói kérvénykezelés hatékonyabbá, egyszerűbbé és áttekinthetőbbé válik.
A Kérvénykezelő modul használata minden hallgatóra vonatkozik, csak és kizárólag ezen a felületen benyújtott kérvényeik érnek célba.

 

Kérvényezési időszakok

Kérvényezési időszakok - Period of applications 

Részletes tájékoztató: Tájékoztató az elektronikus kérvényezésről
Kreditbefogadási eljárási rend


Bővebb információ a fontosabb kérvényekről:

Kérvény neve: Részletfizetési kérelem

 

A szokásos módon (azonosítóval, jelszóval) lépjen be a Hallgatói Web-en keresztül a saját Neptun felületére. A felső menüsorban Ügyintézés/Kérvények menüponton éri el a kérvény-kezelést.

 

Itt két almenü található:

1. Kitölthető kérvények: Itt látható az adott időpontban kitölthető kérvények listája.
A kiválasztott kérvényre kattintva betöltődik a nyomtatvány, melyet értelemszerűen kitölt, majd Kérvény leadása.
Egyes kérvényekhez melléklet csatolható a Kérvénymelléklet feltöltése menüben. Ha kötelező a melléklet, automatikusan megjelenik a csatoláshoz a menüpont, és melléklet csatolása nélkül nem tudja beadni kérvényét. Ha az Ön választása, hogy csatol-e mellékletet, azt a Beadott kérvények menüponton az adott kérvénynél a Lehetőségek/Kérvénymelléklet megjelölésével töltheti be.

2. Leadott kérvények: Itt a már beadott kérvényeinek sorsát követheti nyomon, a mentés utáni állapottól a döntésig.
A beadott kérvényeit nyomtathatja, melyen a mentéssel egy azonosító generálódik. Bizonyos esetekben erre az azonosítóra kell hivatkoznia további ügyintézéskor.

 

A legfontosabb tudnivalók, tanácsok az elektronikus kérvényezésről:

1. A beadható kérvények listája folyamatosan változik a kérvény beadási határideje, a beadásra jogosultak köre szerint. Így figyelemmel kell kísérni, melyik kérvény meddig adható be. Az aktuális határidőkről előre tájékozódjon, ha a kérvény beadási határideje lejárt, a kérvény eltűnik a listáról! Határidőn túl kérvényt beadni nem tud, és későbbi beadására engedélyt nem kap!

2. Ha több képzése is van/volt, amelyik képzésében van, azon a képzésén kerül beadásra a kérvénye. Győződjön meg arról, hogy a helyes képzésén áll, és ha nem, a Képzésváltás gombbal állítsa be a megfelelő képzését. A nem megfelelő képzésen beadott kérvények formai okból elutasításra kerülnek.

3. A kérvénytípusoknál a beadási alkalmak száma limitált lehet. Ha a maximálisan beadható kérvényeit felhasználta, tovább nem töltheti le az adott kérvényt.

4. Egyes kérvényeknél kötelezően kitöltendő mezők is lehetnek. Ha üresen marad a mező, a kérvény nem menthető.

5. Bizonyos kérvényekhez melléklet csatolandó, vagy csatolható.
Melléklet feltöltéséhez és feltöltött mellékletek törléséhez időlimit van, melyről a Kér-vénymelléklet feltöltése menüben információt kap. Határidőn túl melléklet nem csatolható, és nem törölhető. A melléklet hiánya beadott kérvényének elutasításával járhat.
Ezért az alábbi eljárási sorrendet javasoljuk:
Első lépésként szkennelje a mellékletet, és csak utána adja be kérvényét.

6. Melléklet csatolásánál kérjük figyeljen a formai követelményekre, és minden esetben ellenőrizze az eredményt!

7. Néhány kérvény ügyintézéséhez hozzátartozik a melléklet eredeti példányának bemutatása. Az eredeti okiratot személyesen bemutathatja a tanulmányi előadójánál, vagy postai úton is eljuttathatja. Az eljárásról az adott kérvényekben minden esetben talál instrukciót.

8. Nyomon követheti kérvényének sorsát a Beadott kérvények menüponton. Itt látható a kér-vény státusza, döntés esetén az elfogadás vagy elutasítás, és a döntés indoklása. Ezért javasoljuk, rendszeresen lépjen be a Neptunba. Automatikus értesítést kap a leadott kér-vények elfogadásáról vagy elutasításáról, amennyiben beállítja a kérvényekkel kapcsolatos automatikus üzenetküldést.

9. A Neptunban beadott kérvényei hivatalos iratok! Az azon tett nyilatkozatok, megadott adatok egyenértékűek egy aláírt dokumentummal. Ezért gondolja meg, mielőtt Neptun azonosítóját és főleg jelszavát bárkinek kiadja! A Neptunon a belépés után az azonosítója jelenti személyét. Ezért ha valakinek kiadja jelszavát, azzal meghatalmazza, hogy az Ön ügyében hivatalosan eljárhat. Vigyázzon, ezzel visszaélést is el lehet követni! A Főiskola nem vizsgálja a jelszó kiadásából származó panaszokat, kifogásokat, és eljárásaiban felté-telezi, hogy az azonosító tulajdonosa cselekedett.

Reméljük, ügyintézése egyszerűbbé válik, és a kérvénykezelő használatával az adminisztrációs útvesztőkben jobban eligazodik.
Tanulmányaihoz sok sikert kívánunk!

Tanulmányi Hivatal

 

 

A felsőoktatási igazgató az oktatási rektorhelyettesnek közvetlenül alárendelten végzi tevékenységét.

Kerpely Antal Kollégium a műszaki és szolgáltatási igazgató felügyelete, irányítása és ellenőrzése mellett működő szervezeti egység, amelynek célja és feladata elsősorban az Egyetem hallgatóinak elhelyezése tanulmányi időszak alatt, a hallgató eredményes tanulmányi munkájának elősegítése, a szabadidő eltöltésének szervezése és a hagyományok ápolása, illetve a demokratikus elveken szerveződő kollégiumi önkormányzat működtetése.

A Dunaújvárosi Egyetem Könyvtár és Információs Központ felsőoktatási és nyilvános szakkönyvtár. Folyamatosan gyarapodó állományával és szolgáltatásaival segíti az Egyetem tudományos munkáját, az egész életen át tartó tanulást, a művelődést és a szabadidő eltöltését. Mindenki számára biztosítja a hozzáférést a dokumentumokhoz és az információhoz, aki a könyvtár használatának szabályait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

Munkaügyi Iroda a gazdasági főigazgató irányítása és ellenőrzése alatt működő szervezeti egység, amelynek feladata az Egyetem munkaügyi és bérgazdálkodási rendszereinek irányítása és ellenőrzése, az intézetfejlesztési tervhez igazodó humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtása és koordinálása a Foglalkoztatási követelményrendszerben rögzítettek betartásával.

KIFÜ-Niif Dunaújvárosi Regionális Központ

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói hálózat fejlesztésének és működtetésének feladatát látja el. A program által üzemeltetett IP adathálózat a HBONE. A HBONE-t a budapesti helyszíneken és vidéki intézményekben telepített regionális központok eszközei és a közöttük megvalósított nagysebességű hálózati kapcsolatok alkotják. A HBONE közvetlen kijárattal rendelkezik az európai kutatói hálózathoz (GEANT).
A dunaújvárosi kapcsolat sávszélessége mindkét irányban 1 Gbps, kihasználva a hálózat gyűrű topológiáját a kapcsolat tartalékolt.

 

A Dunaújvárosi Regionális központ feladata

- a telepített HBONE hálózati eszközök felügyelete
- kapcsolat fenntartása a HBONE menedzsmenttel
- az NIIF alkalmazói projektjeiben való részvétel koordinálása
- az NIIF Distributed Storage and Cloude infrastruktúra helyi berendezéseinek felügyelete
 
A HBONE+ projekt eredményeképpen a Dunaújváros része a HBONE topológiában kialakított DWDM központoknak.

 

A Dunaújvárosi Regionális Központ kapcsolatai

Budapest, NIIF központ (VH) - Dunaújváros elsődleges kapcsolati irány
Dunaújváros - Kecskemét transzport irány, vagy másodlagos kapcsolati irány
Elosztott nagy kapacitású adattároló infrastruktúra hálózata
Akadémiai HPC infrastruktúra hálózata

 

Elosztott, nagykapacitású adattároló infrastruktúra Magyarországon

A KIFÜ-NIIFI által végrehajtott HBONE+ elnevezésű projekt egyik fontos célkitűzése egy 60mFt értékű, 0.5Pbyte kapacitású elosztott adattárolási infrastruktúra felépítése, amely egyaránt használható tudományos számítások eredményeinek, könyvtári digitális archívumok, vagy távoli adatmentések tárolására.
Részben a földrajzi tartalékoltság érdekében, részben a fenntartható üzemeltethetőség végett az infrastruktúra elemeit két regionális központban helyeztük el: az összkapacitás fele a Dunaújvárosi Egyetemre (akkori Főiskolára) került, másik fele pedig Sopronba, a Nyugat-magyarországi Egyetemre. A két alrendszert a HBONE adathálózaton keresztül kötjük össze egymással, illetve a rendszer automatikus menedzsmentjét végző kiszolgáló infrastruktúrával.
Az adattároló rendszert költséghatékony komponensek felhasználásával terveztük, amelynek egyik alappillére az iSCSI technológia használata. E technológia adattároló hálózatok összekötésére használható, amelynek lényege az, hogy a korábban a szervergép és a lokális diszk-vezérlő közötti kommunikációt biztosító SCSI parancsokat becsomagoljuk IP-csomagokba, és azokat IP-alapú adathálózatokon keresztül továbbítjuk. Ezáltal a "szervergép" és annak "perifériája" nagyobb földrajzi távolságra is kerülhet egymástól, feltételezve egy jó minőségű, nagy sávszélességű és aránylag kis késleltetésű hálózati összeköttetést.


A tervezés másik fontos szempontja a költséghatékony diszk technológia használata, amelyet a rendkívül olcsó, ugyanakkor a megfelelő storage technológia segítségével megbízhatóvá tehető SATA technológia jelenti. E megoldás segítségével jelenleg igen alacsony költséggel, kb. bruttó 110eFt/Tbyte áron lehet igen nagy megbízhatóságú rendszereket építeni.
A beszerzés előkészítési szakaszában megvizsgáltuk több gyártó több termékét, és a két műszaki szempont, valamint az igen széleskörű parancssoros menedzselhetőség miatt esett a választásunk a Fujitsu Eternus DX80 termékére. E megoldás egy sajátos módszert használ, amely ötletes átmenetet képez az igazi high-end megoldások és a viszonylag szerényebb szolgáltatási szintet képviselő adattárolók között azáltal, hogy ún. nearline-SAS technológiát használ. Ez azt jelenti, hogy az adattároló dobozok SAS diszkek és SAS-interfésszel rendelkező SATA diszkek befogadására egyaránt alkalmas. Mindezek mellett rendelkezik azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek elsősorban a magasabb kategóriás megoldásokra jellemzők: kötetmenedzsment, snapshot lehetőség, write cache védelem, stb. Mindemellett a Cisco IOS-re emlékeztető, igen kiterjedt funkcionalitású parancssoros felülettel rendelkezik.
Az Eternus DX80 maximális alapkiszereltségben egy vezérlő-csomópontból, és kilenc darab bővítőből áll, amely így összesen 120 diszk befogadására képes. Egy helyszínen két nagyobb, teljes kiépítésű rendszer található, amely kiegészül még egy kisebb, 20Tbyte kapacitású eszközzel.


Az adattároló eszközök konfigurálását az egyes helyszínekre telepített menedzsment csomópontok segítségével végezzük. E csomópontokon az NIIF Intézet által a TAMOP 4.2.1 projekt keretein belül fejlesztett storage virtualizációs szoftver fut, amely lényege, hogy a legfontosabb konfigurációs műveleteket kivezeti egy általánosított web-szervíz felületre, hogy azok ott a megfelelő (megfelelően szigorú) azonosítás és jogosultság-kezelést követően távolról is elérhetőek legyenek, nemcsak az üzemeltető személyzet, hanem a felhasználók számára is. Elképzeléseink szerint a rendszer felhasználói e szoftverrel tudnak majd tárterületet igényelni, valamint a kapott tárterület paramétereit (pool-ok, RAID-szintek, logikai kötetek, iSCSI végpontok) igényeik szerint, könnyen és egyszerűen beállítani. A szolgáltatást NIIF tagintézmények ingyenesen vehetik majd igénybe.
Az adattároló rendszer Dunaújvárosi Egyetemre kerülésével az itt működő regionális központ tovább növelte jelentőségét az akadémiai szféra ellátását biztosító informatikai infrastruktúra üzemeltetésében. Az által, hogy egy ilyen szolgáltatás Dunaújvárosban üzemel, a hálózati fejlesztések legkorszerűbb elemei kerülnek mindig az egyetemre. Az adattároló kapacitásból természetesen az egyetem is részesül, amit elsősorban a hálózatbiztonság növeléséhez és hálózatüzemeltetés feladataihoz szükséges nagy mennyiségű adat tárolására használ.