A képzés a Paks II Atomerőmű létesítésén dolgozó szakembereknek az ultrahangos vizsgálatok önálló végzéséhez szükséges tudás megszerzésre nyújt általános ismereteket a roncsolásmentes anyagvizsgálatok egyik módszeréről. A képzési anyag elsajátítása alkalmassá teszi a hallgatót az ultrahangos vizsgálati technológiák, munkautasítások értelmezésére, a vizsgálati eredmények megfelelőségének értékelésére.

 

A tananyag hét részre tagolódik. Az első rész feladata a roncsolásmentes vizsgálatok általános ismertetése, bemutatja a roncsolásmentes anyagvizsgálatok módszereit, megismerteti a hallgatót az alkalmazandó terminológia vonatkozó szabványaival és az ilyen típusú vizsgálatok alkalmazási lehetőségeivel. Ezt követően az anyag a vizsgálatok fő lépéseinek ismertetése után röviden összefoglalja a fő, hagyományos roncsolásmentes vizuális (VT), folyadékbehatolásos (PT), mágnesezhető poros (MT), örvényáramos (ET), radiográfiai (RT) és ultrahangos (UT) vizsgálatokat. Szintén - csak röviden - ismerteti az egyéb, a roncsolásmentes módszerek közé tartozó vizsgálati módszereket. Ilyenek az infravörös thermográfia, az akusztikus emissziós vizsgálat, a tömörségvizsgálat és a nyúlásmérés. Szintén szó esik a modern, fejlett vizsgálati technikákról: valós idejű radiográfia, digitális radiográfia, fázis vezérelt, futásidő-szóródásos (TOFD) és LRUT ultrahangos vizsgálati módszerek. Az első rész a roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmasságának és korlátjainak bemutatásával zárul.

 

A következő rész már az ultrahangos vizsgálatok – mint roncsolásmentes vizsgálati eljárás – alapjaival foglalkozik. Az eljárás rövid bemutatása után a fizikai alapok részletes ismertetése következik. A tananyag ismerteti az ultrahang természetét, tulajdonságait és hatásait. Bemutatja a hullámok és az anyag kölcsönhatásának mechanizmusait. Részletesen ismertetésre kerül a roncsolásmentes anyagvizsgálatra használt ultrahangos vizsgáló berendezések és vizsgálófejek jellemző tulajdonságai.

 

 

A harmadik rész a vizsgálati módszereket és eszközöket mutatja be. Elsőként részletesen ismerteti a hiba kimutatásra szolgáló ultrahangos módszereket. A továbbiakban az anyag ismerteti a méret-meghatározási technikákat. A következő témakör az ultrahangos készülékek beállításával és működtetésével foglalkozik, ebben megismerhetjük a készülékek működési elvét, típusait és felépítését. Végül az ultrahangos vizsgálat további fontos eszközeinek, a vizsgálófejek, referencia blokkok és csatolóanyagok bemutatására kerül sor.

 

A negyedik részben a tananyag a termékismeret témakörével foglalkozik, ami elengedhetetlen a roncsolásmentes anyagvizsgálattal foglalkozók számára. Kezdve a metallurgiai alapismeretekkel, az acélgyártás eljárásaival, az anyagok mechanikai tulajdonságaival, öntészeti ismeretekkel, az alkalmazott képlékenyalakítási és forgácsolási eljárásokkal, a szükséges mechanikai tulajdonságok beállítását célzó hőkezelési eljárásokkal és az ezek során keletkező folytonossági hiányokkal. Ismertetésre kerülnek a hegesztési eljárások, a hegesztés során keletkező eltérések és azok radiográfiai indikációi. Az tananyag ezen részén belül a következő nagyobb témakör az üzemelő berendezések károsodásai (korrózió, mechanikai és termikus eredetű károsodások). Megismerjük, milyen folytonossági hiányok alakulnak ki a különböző igénybevételek hatására. A befejező rész a kompozit anyagokkal, ezek gyártásával és folytonossági hibáival foglalkozik.

 

A következő rész az ultrahangos vizsgálatok során alkalmazott technikák megválasztásával, valamint az indikációk elemzésével és értékelésével foglalkozik. Megismerjük a geometria, szövetszerkezet és a vizsgálati paraméterek vizsgálatra gyakorolt hatásait is. Végül átfogó képet kapunk az indikációk osztályozásáról és értékeléséről.

 

A hatodik részben ismertetjük az ultrahangos vizsgálatokhoz tartozó referencia dokumentumokat (hatósági szabályozások, szabályzatok, szabványok, specifikációk, vizsgálati technológiák). Az anyag ezen része mutatja be a vizsgálati technológia meghatározásának folyamatát, az eredmények rögzítésének, értékelésének és jegyzőkönyvezésének módját. Ismerteti a vizsgálószemélyzet minősítésére vonatkozó tudnivalókat és követelményeket.

 

Az anyag utolsó része az ausztenites korrózióálló acélok tulajdonságait, hegesztését és vizsgálatát tárgyalja. Az ausztenites, auszteno-ferrites, homogén vagy inhomogén hegesztési varratok ultrahangos vizsgálata mindig is nagy kihívást jelentett az ultrahangsugár szóródása és csillapodása miatt ezekben az anyagokban, valamint bizonyos esetekben az összetett geometria miatt az alkatrészekből adódóan.

 

 

Végül a fejezet ismerteti a TRL vizsgálófejek alkalmazását, melyek nagyban hozzájárulnak a vizsgálatok megbizhatóságának növekedéséhez az ausztenites, auszteno-ferrites, homogén vagy inhomogén hegesztési varratok ultrahangos vizsgálatánál.