Ötven év nagy idő. Változnak az épületek, új képzések indulnak, generációk váltják egymást – vannak dolgok, amelyek állandóak.

A Dunaújvárosi Egyetem (DUE) szeptember 4-i tanévnyitóján az aranydiplomák mellé fél évszázadnyi közös emlék is érkezett. A jubileumi oklevelek átadása után Fődi István, az egykori NMÖ-32-es tankör tagja derűvel és szeretettel idézte fel a diákéveket, a selmeci diákhagyományokat és az életre szóló barátságokat.

(Fődi István felszólalása közben. Fotó: DUE)

A tankör tagjai ötven éve minden évben találkoznak hazánk valamely pontján, ötévente Dunaújvárosban. A felidézett emlékek között a szakestélyek, az egykori vizsgákra való a felkészülés (vagy éppen annak hiánya) és az itt szerzett meghatározó élmények is helyet kaptak. Az elsőéves diákokra való tekintettel a következő ötven év is szóba került: Fődi István azt kívánta, hogy hozzá hasonló örömmel térhessenek vissza aranydiplomájukért az intézmény falai közé. „Remélem, hogy így lesz, hiszen az két dolgot jelent biztosan: hogy még járóképesek vagyunk és az Alma Mater még áll!” - tette hozzá boldogan.

(Fődi István és Dr. András István. Fotó: DUE)

Az új hallgatók betekintést kaphattak abból, hogy mitől marad eleven egy hagyomány: attól, hogy újra és újra megéljük. Intelme alapján a DUE polgáraiként is így tekintsenek az örökségükre: a hagyományt ne ápolni akarják (hiszen nem beteg), és ne őrizni (hiszen nem rab), hanem élni és éltetni – közös élményekkel, találkozásokkal, egymás felé fordulva.

A múlt és a jelen kapcsolatát egy különleges ajándék is kifejezte. Fődi István egy kupát adott át Dr. András István rektornak. A kupát azzal a szándékkal készítették, hogy a rajta elhelyezett szimbólumok jelentése mellett az eltelt ötven évet, a közös emlékeket és a máig tartó összetartozást jelképezze.

(Az ajándék kupa. Fotó: DUE)

A mosolyt fakasztó gondolatokban ott volt a nap legszebb üzenete is: jó visszatérni oda, ahol egykor közös történetünk elkezdődött.