Hogyan vált Kína bő egy évtized alatt az űrkutatás megkerülhetetlen globális szereplőjévé? Milyen kapuk nyílnak meg a magyar kutatók és hallgatók előtt?

Ezekre a kérdésekre adott választ 2026. május 11-én Balogh András Zoltán, Magyarország pekingi nagykövetségének tudományos és technológiai szakdiplomatája a Dunaújvárosi Egyetemen.

Balogh András Zoltán 2001 óta képviseli a hazai tudományos és innovációs érdekeket Pekingben. Feladata a kínai tudomány, technológia és innovációpolitika nyomon követése, valamint a magyar–kínai egyetemi, kutatóintézeti és kormányzati együttműködések szakmai támogatása.

(A rendezvényt Dr. Kovács-Bokor Éva tudományos és kutatási rektorhelyettes nyitotta meg. Fotó: Szerdahelyi Éva – DUE)

Az előadás központi témáját a kínai űrkutatás elképesztő ütemű fejlődése adta. A szakdiplomata rávilágított, hogy Kína ma már nem csupán követi a globális trendeket, hanem sok esetben diktálja is azokat, legyen szó a Hold-missziókról és a saját űrállomás üzemeltetéséről.

Az előadás célja az volt, hogy stratégiai szemléletű képet adjon a kínai űrkutatás jelenlegi helyzetéről és irányairól, az emberes és tudományos űrprogram intézményi hátteréről, valamint azokról a pontokról, ahol magyar egyetemek, kutatócsoportok és hallgatók kapcsolódni tudnak ezekhez a folyamatokhoz.

(Nagy érdeklődés övezte az űrkutatási előadást. Fotó: Szerdahelyi Éva – DUE)