Köztársasági Ösztöndíjra olyan felsőoktatási intézményben tanuló, nappali és levelező tagozatos diákok pályázhatnak, akik kiemelkedő tanulmányi eredményeik mellett szakmai területen is kimagasló munkát végzenek. Az ösztöndíj elnyerése a szakmai elismerés mellett anyagi támogatással is jár. Horváth Zsuzsanna 2015 decemberében végzett anyagmérnökként a Dunaújvárosi Egyetemen.

Jelenleg a Hankook Tire Magyarország Kft.-nél dolgozik minőségirányítási mérnökként, emellett pedig levelező tagozaton anyagmérnöki MSC szakon folytatja tanulmányait.

DUE: Mi inspirált abban, hogy a Dunaújvárosi Egyetemen tanulj?
Leginkább a szüleim inspiráltak benne, illetve az a tény, hogy ha már itt a városban is indul az a szak, amit tanulni szeretnék, akkor miért nehezíteném meg a saját magam dolgát akár a költözéssel, vagy a folytonos utazással.

DUE: Mit jelent számodra a Köztársasági Ösztöndíj?
Számomra ez az ösztöndíj igen megtisztelő volt, mivel úgy éreztem, hogy a sok befektetett idő és energia megtérült. Elismerés volt, és egyben motivált is abban, hogy magasabb szinten folytassam a tanulmányaimat.

DUE: Miért pont az anyagmérnök szakot választottad?
Mindig is reál beállítottságúnak éreztem magam. Azonban csak a középiskolában vált ténylegesen biztossá számomra, hogy ebben az irányban szeretnék továbbtanulni. A főiskolán két mérnöki szak közül lehetett választani, emellett pedig a városban való későbbi elhelyezkedésre is voltak kilátások. Ezenfelül hallottam már korábban is arról ismerősöktől, barátoktól, hogy mivel is foglalkozhat, mit is tanulhat egy gépészmérnök, azonban felmerült a kérdés, hogy mit is csinál egy anyagmérnök. Méri az anyagokat? De hogyan? Mostanra már magam is választ tudok adni ezekre a kérdésekre, és elmondhatom, hogy nagyon is jó döntést hoztam a kíváncsiságomnak köszönhetően.

DUE: Munka után, mi a kedvenc időtöltésed?
Szabadidőmben próbálok azokkal lenni, akikre egyébként nem sok időm jut sajnos évközben, de előfordul, hogy jobban esik csak visszahúzódni csendes magányomba. Mindemellett az utóbbi időben a testedzésre is igyekszem megfelelő időt fordítani.

DUE: Van-e olyan ember, aki inspirál a pályádon?
Nem tudnék kifejezetten egy személyt megnevezni, mert minden olyan ember inspiráló számomra, aki szereti azt, amit csinál. Ápolja azt a szakmát, amiben dolgozik, és ha úgy adódik, az utánpótlásra is fordít kellő figyelmet.

DUE: Hogyan látod magad 10 év múlva?
Ha minden jól alakul, akkora már szeretnék boldog édesanya lenni, azonban ezt megelőzően, a lehetőségekhez mérten, szeretnék minél több mindent megtapasztalni, átélni mind szakmai téren, mind a magánéletben.

DUE: Mit üzennél tízéves önmagadnak, ha megtehetnéd?
Üzenném neki, hogy ne hagyja abba a táncot, mert igenis van rá ideje a suli mellett, sőt még később is lesz. Foglalkozzon többet az angol nyelvvel, és ne halogassa évről évre azt a nyelvvizsgát letenni, beleértve minden mást is a későbbiekben, mert annál rosszabb lesz. Egy szóval szedje össze magát, és csinálja!

DUE: Miért ajánlanád az iskolát?
Mert az a 3 és fél év volt életem talán legmeghatározóbb időszaka, köszönhetően annak, hogy sikerül magamat számos területen kipróbálni, és megtapasztalni olyan dolgokat kicsiben, amelyek később a való életben is visszaköszönhetnek. Persze ebben sokat segített a hagyományőrzés is, illetve az a családias légkör, ami körülveszi az egész Alma Matert. Csak köszönni tudom mindazt a tudást, élményeket, barátokat, egyszóval mindent, amit kaptam, aminek részese lehettem.

“Szép az ifjúság, boldog mindenkor.
Szép az ifjúkor, de mulandó.
Idős emberek ezt mondják sokszor;
Higyjük el nékik, talán való!
Ezért azt mondom ám;
Ifjú csak légy vidám!
Legszebb az ifjúkor, de múlik ám.
S ha egyszer elmúlott,
Vissza már nem kapod.
Legszebb az ifjúkor, de múlik ám.”