Csicsa bácsi emlékére

2022. május 5-én meghalt a Dunaújvárosi Egyetem örök kollégistája, Molnár István alias „Csicsa bácsi”, a Dunaújvárosi Egyetem és a magyar felsőoktatás egykori ikonikus kollégiumigazgatója.

1970-től 2011-ig, nyugdíjazásáig több mint négy évtizeden át a főiskola és a kollégium volt szó szerint az élete értelme és élettere. Itt volt diák, kollégiumi tanár, majd közel harminc évig irányította a főiskolai, később egyetemi Kerpely Antal Kollégiumot.

Még diák korában nevezték el tankörtársai Csicsának, ami aztán az évtizedek alatt haláláig rajta maradt, és az idő átváltoztatta „Csicsa bácsivá”.

Ikonikus alakja volt nem csak az Alma Máternek, de a magyar felsőoktatásnak is. Nem volt olyan főiskolai, egyetemi rendezvény, amin ő akár szervezőként, akár résztvevőként ne képviseltette volna magát. Nélküle elképzelhetetlen volt országos felsőoktatási kollégiumi találkozó. Aktív résztvevője, egyik alapítója volt a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének.

Ha az országban bárhol egy hallgató kollégiumi közösségi szerepet vállalt, minimum tudta, ki az a „Csicsa bácsi”, de a legtöbbjük személyesen is, közelről, kollégista barátként ismerte.

A legnagyobb szerelme, családja, a főiskola, a kollégium és a selmeci hagyományőrzés volt. Selmeci hagyományőrző kirándulásokat szervezett és vallotta, hogy a múlt ismerete és tisztelete nélkül a jövő nehezen képzelhető el.

A diákok, a kollégisták érdekeit képviselte mindig minden fórumon. Jövőbe mutató víziói voltak. Ott volt a kollégiumok PPP felújításánál és megújulásánál.

A főiskola fejlődésével, átalakulásával együtt az alig 300 fős emeletes-vaságyas kollégiumból az ő időszaka alatt kellett kialakítania csaknem 1200 kollégistának egy európai szintű egyetemi diákszállást, amelyet hatalmas elszántsággal és szakértelemmel vitt véghez. Hitte, hogy a közösség-építés a jövő generációját jó irányba viszi.

A hagyományőrző valéta rendezvényeket (szakestélyek, szalamander, gólyabál, valéta bál stb.) nagy tapasztalattal és hozzáértessél rendezte a diákság teljes bevonásával. Vallotta, hogy a hallgatóság önszerveződései és azok támogatása nagymértékben segítik a diákokat a jövőbeli pályájuk során az önmegvalósításban, önfejlesztésben. A Dunaújvárosi Egyetem hallgatóinak ezrei és sok generációja kapott tőle útravalót az élethez kollegialitásból, közösségépítésből, emberszeretetből és önmegvalósításból.

Az Alma Mater találkozókon mindig van olyan öreg diák, aki szeretettel, tisztelettel emlékezik meg róla, idézi fel ikonikus mondásait, anekdotáit. Sokan emlékeznek vissza jó szívvel a kollégiumi évekre, a gyümölcsszedő táborokra, a selmeci kirándulásokra, szakestélyekre, vagy akár csak egy átlagos szerda esti „kis akcióra”, amelyeknek Csicsa bácsi mindig aktív résztvevője, gyakran főszereplője, főszervezője volt.

Nyugdíjazás után, 2011-ben hazaköltözött szülőföldjére, a Mosonmagyaróvártól nem messze található Dunaszigetre. Egészsége időközben megromlott és 2022. május 5-én örökre eltávozott. Búcsúztatása 2022. május 17-én 14 órakor lesz Dunaszigeten, a Cikolaszigeti temetőben.

 Kollégista barátsággal köszönünk el tőle. Jó szerencsét Csicsa bácsi! Nyugodj békében!