A Dunaújvárosi Egyetem a 2015/2016. tanév első félévében indította el a Nyitott Egyetem programját a város és a régió lakosai számára.
A kezdeményezés célja, hogy a Dunaújvárosban és a környékén élő lakosok számára az Egyetem megnyissa kapuit, és az érdeklődők izgalmas kurzusok formájában bekapcsolódhassanak képzéseinkbe. Az intézmény 2016 őszén megújult Mindenki Egyeteme címmel hirdette meg programjait. A Mindenki Egyetemén résztvevők megismerhetik belülről a Dunaújvárosi Egyetem életét, oktatóit és hallgatóit.
A képzés a jelentkezők számára a Dunaújvárosi Egyetem jóvoltából ingyenes. Az intézmény a Mindenki Egyetemének programját a társadalmi felelősségvállalás keretein belül indítja el, az életen át tartó tanulás jegyében.
A Mindenki Egyetemére bárki jelentkezhet, akit a meghirdetett előadás témái közül valamelyik érdekel. A Mindenki Egyeteme programjai közül bármelyik, de akár az összes meghirdetett előadás is választható (ezt a jelentkezési lapon kell majd jelezni). A Mindenki Egyeteme programjában résztvevők számára a részvételről a félév végén elismerő emléklapot adunk át.
Jelentkezés feltételei:
A Dunaújvárosi Egyetem Mindenki Egyeteme programjára bárki jelentkezhet, akit érdekelnek a meghirdetett kurzusok.
A Mindenki Egyetemére való jelentkezés feltétele, hogy az érintett kitöltse a jelentkezési lapot, amelyet a lent látható elérhetőségen tölthet le, és azt eljuttassa a Dunaújvárosi Egyetem Tanulmányi Hivatalába személyesen vagy elektronikusan a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre. Telefonon érdeklődni lehet: Szabó Eleonóra tanulmányi előadónál (06-25/551-232), vagy e-mailben: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Jelentkezési határidő: 2019.03.31 -ig.
Jelentkezési lap letöltése
A Mindenki Egyetemén választható előadások:
Egyetemi társadalmi felelősségvállalás: a DUE és a város
Előadó: Sitku Krisztina
Időpont: 2019. április 6-án 9:00-10.30
Helye: Főépület F308-as terem
Az előadás tartalma: Az elmúlt két évtized megannyi politikai, gazdasági, társadalmi, technikai és technológiai változása olyan kihívások elé állítja Európa felsőoktatását, amelyek alapjaiban rendezik át az egyetemi modelleket szerte a világon. A számos változás egyike a 21. századi egyetem szerepeinek bővülése, melynek egyik aspektusa az a felelősség, ebből fakadó elköteleződés és aktív szerepvállalás, amit az egyetemek régiójuk, ill. helyi-regionális közösségeik gazdasági versenyképessége, társadalmi fejlődése, valamint fenntartható környezet- és életminősége érdekében fel kell, hogy vállaljanak. Ez a felelősségvállalás az oktatás és kutatás első két missziója mellett, és legközvetlenebb formában, a közszolgálati-fejlesztő funkciót jelölő harmadik misszió keretében valósul meg, mely mára, bár különböző mélységben, a magyarországi felsőoktatási intézményi stratégiák részévé vált. Miként valósul ez meg a Dunaújvárosi Egyetemen? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttünk az egyetemmé válás óta, és milyen igények merülnek fel a helyi társadalom részéről a jövőre vonatkozólag? Az előadás és az azt követő beszélgetés ezeket a kérdéseket kívánja végigjárni a résztvevők aktív bevonásával.
Európa jövője- társadalmi jövőképesség
Előadó: Dr. Csiszér Annamária
Időpont: 2019. április 6-án 10:45-12:15
Helye: Főépület F308-as terem
Az előadás tartalma: Európa jövőjén gondolkodva sokakban felmerül, hogyan változik meg a kontinens jövője március 29-e (a Brexit tervezett időpontja) után. Nemcsak kontinensük egészéről, hanem az azt alkotó társadalmak jövőképességéről és a társadalmakban élő egyének jövőtudatosságáról is érdemes szót ejteni. Az előadás célja, egyrészt boncolgatni a társadalmi jövőképesség fogalomkörét – a) milyen társadalmi entitásokat érint a jövőbeli változás; b) milyen típusú változásokról beszélünk – ökológiai, geopolitikai, technológiai, társadalmi-gazdasági, kulturális-spirituális; c) mennyire valószínű, hogy ezek a változások a 21. századi individuumok és társadalmak életét jelentősen befolyásolják; d) hogyan tudunk felkészülni ezekre a változásokra?
Ezen kérdésekből kiindulva próbálja az előadás Európa jövőjét tárgyalni, a Brexit utáni időszak lehetséges hatásait boncolgatni.
Egyén és/vagy társadalom?
Előadó: Nagy Enikő Ágota
Időpont: 2019. május 11. 9:00-10:30
Helye: Főépület F308-as terem
Az előadás tartalma: Valóban vizsgálható az egyén viselkedése, tettei társadalmi beágyazódása nélkül, vagy a közöttük levő elválaszthatatlan kapcsolat értelmetlenné teszi a társadalomból való kivonulás vagy kirekesztés „tökéletes” függetlenségét? E kettősség valós vagy csupán virtuális ellentét? Kutatásunk a „porszem a sivatagban”, vagy a „fogaskerék a rendszerben” szemlélettel lehet–e eredményesebb? Mennyi megválaszolandó kérdés.
Egyáltalán érdemes, szükséges ezzel foglalkozni a XXI. század emberének, vagy éljünk jól, hozzuk ki magunknak a legtöbbet a lehetőségekből? „Carpe diem!”???
Az előadót ilyen és ehhez hasonló gondolatok foglalkoztatják, miközben szembesül társadalmunk egyre több visszásságával. Az előadás célja, hogy az életünk legkülönbözőbb területeiről származó példák segítségével közös gondolkodásra, szemléletünk megerősítésére vagy átgondolására késztessen bennünket.
Az oktatás játékosítása, avagy digitális módszerekkel az új generáció képzéséért
Előadó: Csikósné Maczó Edit
Időpont: 2019. május 11. 10:45-12:15
Helye: Főépület F308-as terem
Az előadás tartalma:
Jó néhány éve egyre több kutatás és tanulmány foglalkozik azzal, hogy a digitális bennszülötteknek nevezett Y és Z generáció milyen eltérő képességekkel, motivációval és igényekkel rendelkezik a korábbi generációkhoz képest. A gazdaságnak, a versenyszférának létfontosságú volt, hogy a munkaerőpiacra érkező új szemléletű alkalmazottakra jól reagáljon, s ahhoz, hogy a cég iránti elkötelezettséget kialakítsa, és hosszú távon fenntartsa dolgozóiban, az ő igényeikhez kellett szabnia elvárásait, a motiváció és értékelés struktúráját. Ennek leghatásosabb eszköze a gamifikáció volt, vagyis a részvételi és előmeneteli rendszer játékosítása, mely bármilyen hihetetlen, de cégóriásokat hozott vissza a csőd széléről.
Jóllehet, az oktatásba előbb kapcsolódnak be a digitális kor szülöttei, mint a munka világába, mégis a tanulási rendszerek nemrégiben kezdték csak el felfedezni és alkalmazni a gamifikáció eszközeit, sokat tanulva és adaptálva a cégek már jól működő stratégiáiból. De vajon milyen módon és formában lehetnek hatékony kiegészítői a tanóráknak a digitális játékok, applikációk? Nem szorul-e háttérbe a valódi tartalom, ha „csak” játsszunk az órákon? Alkalmazható-e a gamifikáció minden iskolafokon? Egy jól játékosított rendszerrel valóban hosszútávon fenntartható a motiváció? Az előadás során ezekre a kérdésekre is keressük a választ.
Nagyvállalatok versenyképességét meghatározó gazdasági tényezők – az Ipar 4.0 tükrében
Előadó: Dr. Budai Gábor
Időpont: 2019. május 11. 14:00-15:30
Helye: Főépület F308-as terem
Az előadás tartalma:
Az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódása. A gyártási módszerek alapvető megváltozása. A termelési feladatok ellátása: amelyet a humán erőforrástól egyre inkább a gépek (robotok) vesznek át. A nagyvállalatok versenyképességét (annak növelését) meghatározó gazdasági tényezők: Ember-gép interakció. Adatgyűjtés- és elemzés. Képzés és képesítés. Hálózatba kapcsolódás külső rendszerekkel. Virtuális gyár.
A serdülők kockázatviselkedése a közösségi oldalakon
Előadó: Dr. Szabó Csilla Marianna
Időpont: 2019. május 25. 9:00-10:30
Helye: Főépület F308-as terem
Az előadás tartalma:
A mai fiatalok sokszor az interneten, a közösségi oldalakon tartják a kapcsolatot ismerőseikkel és barátaikkal, ott élik életüket. A közösségi oldalakon való jelenlét, ráadásul állandó jelenlét, nem választható lehetőség a mai fiatal nemzedék számára, hanem egy, a közösség által elvárt viselkedési forma, melynek hiányában a fiatal kirekesztődhet a kortárs közösségből. Régi szlogen, hogy ami nincs fenn az interneten, az nem is létezik. Napjainkban ez lassan úgy módosul, hogy amely esemény nem kerül fel az egyik közösségi oldalra, olyan, mintha meg sem történt volna. Mára az interneten szinte teljesen elmosódott a határ a közösségi és a magánszféra között: olyan fényképeket és posztokat osztanak meg az emberek, amelyeket – néhány évtizeddel korábban – csak a jó barátaiknak meséltek volna el.
Ma már az is bizonyított tény, hogy az okoseszközök és az internet használat addiktív, azaz függővé teheti a használó. Ennek számos fizikai és pszichés tünete lehet, melyet ugyanolyan komolyan kell venni, mint a kémiai szerek okozta függőséget.
Egy nemzetközi kutatás azt vizsgálta, hogy a serdülők hogyan viselkednek a közösségi oldalakon, valamint hogy a viselkedésük kockázatos-e jelenlegi és jövőbeni életükre. A kérdések azt is firtatták, hogy mutat-e a serdülő olyan tüneteket, amelyek internetfüggőségre utalhatnak. A kutatás érdekessége, hogy nem a serdülőket, hanem szüleiket és tanáraikat kérdeztük meg a fiatal viselkedéséről. Az előadás során a kutatás eredményeiből is bemutatunk néhány részletet.
Pszichológiai és mentális zavarok és terápiás kezelési lehetőségek
Előadó: Dr. Juhász Levente Zsolt
Időpont: 2019. május 25. 10:45-12:15
Helye: Főépület F308-as terem
Az előadás tartalma:
Az előadás áttekinti a pszichiátriai betegségek osztályozását és a legfontosabb klinikai kórképeket. Részletesen bemutatásra kerülnek: a szorongásos kórképek (fóbiák, pánik, kényszerbetegség), a hangulatproblémák (depresszió és mánia), a szkizofrénia, a személyiségzavarok és a pervazív fejlődési zavarok közül az autizmus. A pszichés problémákhoz kapcsolódóan a legfontosabb modern biológiai és pszichológia kezelési formákat is megismerhetik az érdeklődők.
Az iszlám szelíd arcai: jótékonyság és közösségi gondolkodás
Előadó: Dr. Falus Orsolya
Időpont: 2019 június 1. 9:00-10:30
Helye: Főépület F308-as terem
Az előadás tartalma:
Az iszlám nem csupán egy - nyugati értelemben vett - „vallás”. Valójában inkább tekinthető életformának, részletesen kimunkált kód- és kapcsolatrendszerekkel, szociális-gazdasági intézményekkel, amelyek mind az „ummah” (társadalom), mint közös cél, segítését, jólétét szolgálják. Az iszlám gyakorlatias vallás, amely a középúton jár, lehetőleg elkerülve minden extrém helyzetet. A lélek és a test közötti egyensúlyra törekszik, figyelembe véve nem csak a túlvilági, de a földi lét igényeit is. A szerzetesi önmegtagadás az iszlámban azt jelentené, hogy az ember nem fogadja el Isten ajándékait, ezért nem is sokan gyakorolták ezt a vallás története során. Mivel a világon minden Istené, az ember a földi lét során nem lehet tulajdonosa a javaknak, kizárólag „vagyonkezelője”, aki az ítélet napján köteles elszámolni a rá bízott javakkal a Teremtő előtt. Ezen a teológiai alapon fejlődtek ki az olyan speciális jogintézmények, mint a zakat, a szadaka, vagy az iszlám alapítvány, a waqf. Az előadás egy keresztény jogász szemszögéből mutatja be az iszlám jótékonyság jogát.
