"Ünnepélyes keretek között rekord számú új hallgatóval megkezdődött a Dunaújvárosi Egyetemen a tanév. Hogyan tudja az intézmény kezelni a megnövekedett létszámot? Nem árt-e az oktatás színvonalának az alacsonyabb felvételi pontszám? Milyen új kihívásokat jelent ez az intézménynek? Erről kérdeztük dr. András Istvánt, a Dunaújvárosi Egyetem rektorát." - tájékoztatott a duol.hu
- Mielőtt ezekbe bele kezdenénk, fogadja gratulációnkat, hiszen a közelmúltban jeles állami kitüntetésben részesült. Munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Tisztikereszt Polgári Tagozat kitüntetésben részesült. Kinek szól ez a kitüntetés? Önnek? A pozíciójának? Az egyetemnek?
- Világéletemben a csapatban hittem. A kitüntetést pedig a Dunaújvárosi Egyetem rektoraként vettem át. Köszönhetem ezt annak, hogy a munkámban, az elképzeléseim megvalósításában az egyetem kollektívája mindenkor támogatott. Hiszek abban, hogy hátország nélkül nem lehet ütközeteket nyerni. Mindig számíthattam közvetlen kollegáimra, munkatársainkra. Ez a díj elsősorban az övék. Van azért az elismerés indoklásában néhány olyan terület, ami talán nekem is szól. Ilyen a többi között a hallgatói sikeresség támogatása. Hiszem és vallom, hogy egyetemünknek most és mindenkor minden egyes hallgató kell, hogy számítson. Éppen ezért segítenünk kell őket abban, hogy sikeresen végezzék a tanulmányaikat, s meg tudják szerezni az ehhez szükséges tudást.
- Ha már a hallgatókat említette. Megtörténtek a felvételik, jelentősen nőtt a Dunaújvárosi Egyetemre jelentkezők száma. Az országos átlag 33 százalék növekedés volt. Hogy néz ki ez az adat a mi egyetemünk esetében?
- A mi egyetemünk esetében 255 százalék növekedésről tudok beszámolni, pedig a tavalyi sem volt egy rossz év. Ez két részből tevődik össze; az alapeljárás során 1373-an nyertek felvételt, a pótfelvételin pedig 526-an. Felerősödött a mi esetünkben is a műszaki terület népszerűsége, a legtöbben, 780-an ilyen szakokra jelentkeztek. Ezt követik az informatikai szakok 443, majd a gazdaságtudományi szakok 310 fővel, de a társadalomtudományi karon (gazdálkodás- és menedzsment, kommunikáció és médiatudomány) 152 új hallgatónk lett. A pedagógiai képzés is népszerű volt, 161-en kezdik a tanulmányaikat, hogy mérnök-tanárok vagy szakoktatók legyenek. Ezen kívül van egy televízióműsor-gyártó felsőoktatási szakképzésünk, ez a művészeti területhez tartozik, ott 53 új hallgatót köszönthetünk.
Ez azt jelenti műszaki területen 146 százalék, informatikai területen 139 százalék, gazdasági területen 115 százalék, társadalomtudományi területen 177 százalék a növekedés. A nappali tagozaton 463 tanuló kezdheti a tanulmányait, a levelező tagozaton 1436-an.
A levelező tagozatos hallgatók számának emelkedésére az emelt szintű érettségi eltörlése adott lehetőséget. Korábban nem tudtak továbbtanulni azok, akik bár szerettek volna, de nem volt arra lehetőségük a munka és a család mellett, hogy letegyenek egy emelt szintű érettségit. Most, hogy lehetőséget kapott az intézményünk ennek eldöntésére, a szenátusunk és a kuratórium egyöntetűen azt támogatta, hogy a mi intézményünkbe való bekerüléshez ne legyen kötelező az emelt szintű érettségi.
(Dr. András István, a Dunaújvárosi Egyetem rektora. Fotó: Laczkó Izabella - Dunaújvárosi Hírlap)
- Sokan azt mondják, hogy ennek a döntésnek árnyoldala lehet, hogy mivel alacsonyabb pontszámokkal is bekerülhettek hallgatók, romlani fog az oktatás és a képzettség színvonala.
- A nem túl távoli múltban 180 ponttal lehetett bekerülni a magyar felsőoktatásba, aztán ezt 20 pontonként emelték, a közelmúltban ez 280 pontnál megállt, de hozzá tettek még egy emelt szintű érettségit. Ez jelentősen szűkítette azok körét, akik bekerülhettek a felsőoktatásba. Ez változott most meg. Mi mindenkinek megadjuk a lehetőséget arra, hogy sikeres legyen, de természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ezzel nekünk most jelentős feladatunk van. Éppen ezért szeptember végéig a tanszékvezetőkkel és a szakfelelősökkel meghatározzuk a kritikus tárgyak körét, és ezekből a tárgyakból elvégezzük a szükséges tantárgyi szintfelmérőket. Akiknél úgy ítéljük meg, azoknak megadjuk a lehetőséget arra, hogy részt vegyenek a kompetenciafejlesztő vagy tudáshiány-kitöltő kurzusokon.
- Előre menekülés?
- Nyilvánvaló, hogy azoknál, akik régebben érettségiztek, dolgozik az idő vasfoga. Így nem árt, ha felfrissítjük azokat az ismereteket, amelyeket esetenként már régen tanultak. Másfelől meg kell teremtünk a tudásban az „egyenszilárdságot”, azaz az alapokat egységesítenünk kell, hogy jól lehessen a képzéssel haladni. Szeretnénk a természettudományok területén minimalizálni a lemorzsolódást. Erre vannak különböző módszereink, rendelkezünk jól működő online tananyagokkal, gyakorló feladatsorokkal, önellenőrzéssel.
- Ha már az online tananyagokat említette. Jelenléti vagy részben jelenléti oktatás lesz?
- Jelenléti oktatás lesz, ugyanakkor van a covid alatt felhalmozott tudásunk már arra, hogy bizonyos tárgyakat már online módon is tudjunk oktatni. Botorság lenne ezeket parlagon hagyni, így a jelenléti oktatás kiegészül online módszerekkel. Mindemellett a főépület felújítása során kiesnek tantermeink is - nagyjából egy tucat - ezt is meg kell oldanunk. Azt gondolom, hogy bizonyos elméleti tárgyaknál az online oktatás is ugyanolyan hatékony lehet, mint a személyközi kommunikáció. Természetesen a laborgyakorlatoknál, vagy a projektmunkák során mindenképpen szükség van arra, hogy személyesen találkozzunk a hallgatókkal.
- Nyugodt tanévet remél?
- Én azt gondolom, hogy igen. A finanszírozásunk biztosított, az egyetem működése stabil, az oktatás minősége standard, az igazi kihívás számunkra most az, hogy a megnövekedett hallgatói létszám mellett is szinten tudjuk tartani a hallgatók és a képzéseink sikerességét. Ennek igyekszünk most megfelelni.
Szerző: Fekete Györgyi
